Félszázados befecskendező

„Rettegett fekete dobozból”, az autókban is mindennapjaink természetes részévé formálta az elektronikát a Bosch Jetronic benzinbefecskendező rendszere. Immár 50 éve.

Manapság elképzelhetetlen lenne az autózás elektronikus rendszerek nélkül, a 20. század közepén azonban egészen másképp álltak ehhez a kérdéshez – különösen az autóiparban. Dr. Heinrich Knapp mérnök-fizikus 1959-ben vázolta fel az elektronikus benzinbefecskendező-rendszer működését egy papírlapra, amely ma már archívumunk féltve őrzött kincse. Még ebben az évben meg is kezdte a rendszer megvalósítását a Bosch berkein belül. Erre a célra vásároltunk egy Mercedes-Benz 300 személyautót, amelynek karburátorát új befecskendező-rendszerünk első prototípusainak tesztpéldányaira cseréltük. Knapp úr még arra is emlékszik, hogy amikor az autót időszakos szervizre vitték a márkaszervizbe, akkor visszaépítették a karburátort. Így a fejlesztőkön kívül senki nem tudott arról, hogy mi folyik a zárt ajtók mögött, holott valójában az autóelektronika alapjait fektették le éppen a Bosch szakemberei.

L-Jetronic befecskendező tesztelése 1980 körül

Érthető volt a titkolózás, az autóiparban ugyanis „fekete bárányként” tekintettek az elektronikára. Pedig nem volt ez akkora újdonság az 1950-es és ’60-as években, hiszen például a rádiókban és a televíziókban már bevált technikáról volt szó. Az autóipari szakemberek mégis szkeptikusan fogadtak minden próbálkozást a különböző elektronikák bevezetésére. Akkoriban csupán a mechanikus, hidraulikus, pneumatikus és az elektromos rendszerekben bíztak, másban nem. Az igazat megvallva, tartózkodásuk nem is volt alaptalan. A Bendix cég elektronikus benzinbefecskendezője például közel 9 évvel megelőzte a Bosch Jetronic megjelenését. Be is építették a Chrysler 300 típusba, ám annyira megbízhatatlannak bizonyult, hogy később valamennyi autóban hagyományos karburátorra cserélték a rendszert. Egy ilyen tapasztalat után bizony érthető, hogy az autóipar nem fogadta kitörő lelkesedéssel az elektronikai rendszerek térnyerésére tett későbbi próbálkozásokat.

Így működik a D-Jetronic

Az „elektronikarettegés” ellenére az 1960-as években „más szelek kezdtek fújni” Kalifornia felől. Pontosabban olyan jelentős mértékben romlott a levegő minősége az USA nyugati parti városaiban, hogy 1963-ban elfogadták a világ egyik első környezetvédelmi törvényét. Ezt az 1968-tól életbe lépő még szigorúbb előírások követték. Néhány autógyártónak bizony komoly fejtörést okozott az új szabályozás, ezek közé tartozott a Volkswagen is. Pedig sikerrel forgalmazták a tengerentúlon a Bogarat, az ennek műszaki alapjaira épülő typ 3 viszont némileg növelt lökettérfogatú erőforrást kapott. Ez pedig egészen egyszerűen nem felelt meg az egyre szigorodó amerikai környezetvédelmi előírásoknak. A megoldást a Bosch szállította. Az 1960-as évek elejére már majdnem sorozatgyártásra érett rendszert mutathattunk be egy Mercedes-Benz 220 SE és egy Volkswagen 1500 prototípusban. A Volkswagennél azonban nem lelkesedtek egy olyan teljesen új rendszerért, amely még sehol nem bizonyított.

Befecskendező-rendszert korábban már más is készített, az első megbízhatóan működő rendszert a Bosch gyártotta

1963-ra azonban nem maradt más választása a Volkswagennek, ha továbbra is forgalmazni akarta typ 3 típusát az USA piacán, mint a motor átalakítása. Vagyis Wolfsburgban vállalták a Bosch Jetronic elektronikus benzinbefecskendező beépítésének „kockázatát”, és ezzel egy immár fél évszázados sikertörténet indult útnak. A Bosch hivatalosan 1967. szeptember 14-én, a Frankfurti Autószalonon mutatta be a Jetronic benzinbefecskendezőt. Az e rendszerrel ellátott Volkswagen 1600 Németországban 1968 nyarán debütált, ám az autó 6000 márkás alapárához képest ez 600 márkás felárat jelentett. Amerikában persze nem maradt más választás az említett okok miatt. Az árképzés megakadályozta a Jetronic gyors elterjedését, pedig a rendszer minden szempontból beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Sőt, az is bebizonyosodott, hogy a benzinbefecskendezőnkkel ellátott motorok elődeiknél takarékosabbak és több lehetőséget biztosítanak a teljesítménynövelésre. Ráadásul az európai környezetvédelmi előírások is szigorodtak, és a karburátoros motorok ezeknek is egyre kevésbé feleltek meg. Érthető hát, hogy más gyártók erőforrásaiban is megjelent a Bosch Jetronic benzinbefecskendezés.

E Volkswagen typ 3 után, 1969-től BMW, Citroën, Jaguar, Lancia, Mercedes-Benz, Opel, Renault, Saab és Volvo modellekbe is került Bosch Jetronic benzinbefecskendezés

A Jetronic első nemzedéke később a D-Jetronic nevet kapta, a jobb megkülönböztethetőség érdekében. Ugyanis 1973-ban kétféle Jetronic benzinbefecskendezés jelent meg az eredeti utódjául. A mechanikus vezérlésű K-Jetronic elektronikus vezérlésű testvérét L-Jetronic néven mutattuk be. Kezdetben a K-Jetronic bizonyult befutónak, az idő előrehaladtával azonban tovább szigorodtak a környezetvédelmi előírások. Ennek köszönhetően az L-Jetronic benzinbefecskendezők végleg létjogosultságot nyertek, hiszen csak ezekkel készülhettek kellőképpen környezetbarát erőforrások. Az előírások ugyanis megkövetelték a katalizátor és a lambdaszonda beépítését is, amelyek csak elektronikus rendszerben működhettek hatékonyan. Sőt, az 1979-ben bemutatott Bosch Motronic digitális motorvezérlő rendszer az előbbiek mellett a gyújtás vezérlését is magába foglalta. Innen pedig már csak „egy ugrás” a mai teljes mértékben elektronikus vezérlésű járművek világa, blokkolásgátlóval, légzsákokkal, valamint további kényelmi és biztonsági berendezésekkel. Ezek hatékony működése aligha lenne megvalósítható elektronikus rendszerek nélkül, amelyeknek a Bosch Jetronic „taposta ki az utat” az autóiparban.

 

Feliratkozás a hírlevelünkre:

Kapcsolódó bejegyzések:

Legendák klubja I.

A Porsche sztori

Tankolj vizet az erőért