Skip to main content
 
Technológia

Forradalom előtt a közlekedés

2017-07-18 No Comments 11 perc olvasási idő

Amikor két esztendővel ezelőtt a boxbergi járműipari rendezvény előtt elindult a Bosch Magyarország Blog, még nem is sejtettük, hogy mennyit változik a világ a következő két évben. A járműipari trendek az utóbbi években teljesen új irányba fordultak, olyannyira, hogy idén új nevet is kapott a Bosch legendás rendezvénye.

Bosch Mobility Experience – ez az új elnevezés, amit érdemes megtanulnunk, és ami már utal arra, miben lett több az újságíróknak szervezett rendezvény. Akik olvasták a két évvel ezelőtti bejegyzéseinket, vagy találkoztak a korábbi események kapcsán megjelent újságcikkekkel, már megszokhatták, hogy a legújabb járművek és az azokban megtalálható legfrissebb termékek kapnak főszerepet. A motorvezérlők, teljesítményelektronikák, befecskendezők természetesen idén is ott voltak, azonban egészen más szerepet kaptak, mint eddig.
Így fordulhatott elő, hogy a dízel, benzines, hibrid és sűrített földgázt használó járművek mellett főszerep jutott az elektromos robogóknak, furgonoknak és autóknak. A résztvevő újságírók a tesztcentrumon belül külön helyszínen próbálhatták ki az autonóm funkciók és önvezető járművek, valamint a hálózatba kapcsolt termékek előnyeit. Hogy utóbbi mennyire összetett világ, azt jól mutatja a közösségi robogóbérlés – ahol maga a szolgáltatási rendszer Bosch – és futurisztikus tehergépjármű, amelynél a termékek és szolgáltatások széles skálája kapcsolódik a vállalathoz.

Új technológiákkal igyekszik a Bosch irányt mutatni a fejlődésnek

Következő bejegyzéseinkben ezeket részletesen is górcső alá vesszük majd, kezdjük azonban azzal, ami jelenleg a legtöbb autóst érinti: a belsőégésű erőforrások és hibrid rendszerek fejlesztéseihez kötődő hírekkel. A legtöbb kérdés természetesen a dízelek kapcsán merült fel. Az elmúlt évtizedekben az öreg kontinensen jelentősen növekedett a gázolajat használó járművek aránya, mára ez közel 50 százalék. Ez persze nem is csoda, kedvező fogyasztás, nagy hatótáv, meggyőző menetteljesítmények – csak néhány tulajdonság, amelyek miatt sokan döntöttek mellettük. A környezetvédelmi szabályozások azonban még a technológiai fejlesztések ütemét is meghaladták, így hiába a különböző felmentések a gyártók lépéskényszerbe kerültek. Ráadásul a képletet bonyolítják a gazdasági szempontok. A dízel technológiát ugyanis jelenleg egyetlen olyan alternatíva sem tudja kiváltani, amelynek hatására ne kezdene jelentős zuhanásba Európa gazdasága. Így tehát nincs más megoldás, a dízel járműveket tisztábbá kell tenni, amihez komoly fejlesztésekre van szükség.

Illusztris társaság reprezentált a legfrissebb dízel technológiákat

A jó hír az, hogy ezek egy része már rendelkezésre áll, csak épp nagyban. Kevesen tudják, de a tehergépjárművek szabályzása jóval előrébb jár, mint a személyautóké. Éppen ezért sok esetben csak az ott nagy méretben alkalmazott megoldások átültetésére van szükség. Ez így leírva egyszerűnek tűnhet, a valóságban azonban csöppet sem az. Az ok pedig prózai, ami jól működik nagy méretben és hosszú távon (egy tehergépjármű akár több ezer kilométert is megtehet két motorindítás között), az nem biztos, hogy egy személyautó esetében is működőképes. A dízel tisztántartásához fontos, hogy a kipufogógázokat megtisztító utánkezelő rendszer elérje és megtartsa üzemi hőfokát. A Bosch mérnökei ezért évek óta dolgoznak egy új dízelmotoron, amely az első olyan gázolajos erőforrás, amelynek fejlesztésekor a környezetterhelés csökkentése volt a fő szempont. Hogy megértsük, miért jelentős az, amit mérnökeink elértek, nézzük meg milyen számok jelentik a határértéket. Az Euro 6 szabvány a személyautók esetében a nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátását 80 mg/kilométerben határozza meg. Igaz, még néhány évig különböző könnyítésekkel próbálják segíteni a gyártók fejlesztéseit a szabályalkotók, de mérnökeink már ehhez az értékhez mérik az új erőforrást.

Hétköznapinak tűnő, egyforma autók, a típusjelzés azonban megtévesztő, a motortérben kísérleti erőforrások vannak

A boxbergi tesztpályán több olyan járművet is kipróbálhattak az újságírók, amelyeket a kísérleti dízelmotorral szereltek, sőt ezekre mobil labort is telepítettek, hogy valós körülmények között mérhető legyen a NOx kibocsátás. A tesztút során valós körülmények között, városban, országúton és autópályán is vezethették a részvevők az 1,7 literes, négyhengeres, 150 lóerőt és 340 Nm nyomatékot produkáló dízelt. Az egyedi befecskendező-rendszernek, hengerfejnek, turbófeltöltőnek, kipufogórendszernek, kipufogógáz-utókezelésnek és motorvezérlésnek köszönhetően a járművek a legtöbb esetben nem lépték át a 40 mg/kilométer értéket sem a mérések során. A magyar autós újságírókból álló csapat autójánál pedig konkrétan 37 mg/kilométert mért a műszer. Fontos hozzátenni: ezeket az adatokat úgy produkálták a járművek, hogy a tisztaságról gondoskodó rendszereknél már szimuláltak egy 150 000 kilométeres futásteljesítményt a mérnökök. A valós körülmények között rendezett bemutató tehát meggyőző volt és kiderült, hogy a dízel technológiában még valóban van tartalék.

Fogyasztás és károsanyag-kibocsátás mérés valós körülmények között

Persze nem ez volt az egyetlen érdekesség a tesztpálya azon részén, ahol a „hagyományos” járművek találkozási pontja volt. A dízelek között megtalálhattuk a Porsche Panamera 4S V8-as dízel változatát, az Audi új SQ7 szintén nyolchengeres csúcsmodelljét, a Jaguar XE kétliteres négyhengeres változatát, valamint a Mercedes-Benz új kétliteres változatát, amelyet egy C-osztályban próbálhattak ki a résztvevők. A hibrid járműveket egy-egy Mercedes-Benz illetve Volkswagen képviselte. Mindkét jármű hálózatról is tölthető és természetesen használható teljesen elektromos üzemben. A nagy kapacitású Bosch akkumulátoraiknak köszönhetően, átlagos városi használat mellett akár a benzinmotor beindítására sincs szükség. A felmérések szerint a városhoz közel lakó emberek nagy többségének elegendő lenne egy 30 kilométeres elektromos hatótávval rendelkező jármű a mindennapokhoz – főleg ha munkahelyén is lehetőség lenne a töltő csatlakoztatására. Persze a Bosch hibrid rendszerei többre is képesek ennél. A Budapesti Fejlesztési Központban is fejlesztett teljesítményelektronikának és a nagy teljesítményű villanymotornak köszönhetően a rendszer dinamikus gyorsulást és haladást tesz lehetővé kedvező fogyasztás mellett. A hibrid járművek terjedése az utóbbi időben Európában is felgyorsult. A Bosch ennek megfelelően egyre nagyobb figyelmet fordít erre a technológiára, hiszen a nitrogén-oxid mellet a széndioxid kibocsátás kapcsán is komoly határértékeket írtak elő a gyártóknak. 2020-ra az adott évben eladott járművek átlagos kibocsátása nem haladhatja meg a 95 gramm/kilométer értéket. Ez a benzines járművek esetében átlagosan 4 liter körüli fogyasztást jelent, ami hibridek nélkül nehezen lesz teljesíthető.

Hibrid járművek a német postának fejlesztett teljesen elektromos furgon mellett a boxbergi tesztpályán

Mentsvárat jelenthetnek még az alternatív üzemanyagok, amelyek kapcsán Boxbergben szintén ízelítőt kaphattunk. Az LPG (azaz cseppfolyósított autógáz) illetve a CNG (sűrített földgáz) közül az utóbbi mutat nagyobb fejlődést az utóbbi években. Jelentős infrastruktúra-fejlesztések indultak az európai uniós országokban. Olyannyira, hogy közülük néhányban komolyan foglalkoznak a jogalkotók az otthoni töltőállomások létesítésének lehetőségeivel. A Bosch a sűrített földgázzal működő járművek kapcsán is fontos piaci szereplő. Ezt bizonyította az a két Audi, amelyeket szintén kipróbálhattak az újságírók Boxbergben. A rendszer felépítéséből és működéséből szinte semmit sem lehet észrevenni, pedig meglehetősen komplikált. Az üzemi hőmérséklet elérése után automatikusan a CNG-t preferálja a Bosch motorvezérlője, ami figyel arra is, hogy az erőforrás ne melegedjen túl. Ezt a benzinbefecskendezők rövidtávú működtetésével éri el, így hűtve a szelepeket és a dugattyúk tetejét. Akit részletesebben is érdekelnek a sűrített földgázzal működő Bosch rendszerek, annak érdemes elolvasni a rendszer kapcsán szerzett korábbi tapasztalatainkat. A fedélzeti kijelzők segítségével egyébként pontosan követhető, hogy épp melyik üzemanyagot használjuk. A műszaki adattáblát vizsgálva pedig néhány jelentős különbségeket fedezhetünk fel a bekezdés elején már említett károsanyag-kibocsátás terén. Nagyságrendileg 25 százalékkal kevesebb széndioxidot bocsájt ki a motor CNG-t használva.

Az Audi már a kétliteres TFSI motorhoz is elérhetővé tette a CNG kettősüzemet a Bosch segítségével

Mindezekből tisztán látszik, hogy a tradicionális üzemanyagokkal hajtott járműveknek egyáltalán nem alkonyodott be, sőt a rövidtávon továbbra is ezek jelentenek megoldást a társadalom mobilitási igényei kapcsán. Az viszont mára már világossá vált, hogy ennyire kemény dolga még talán soha nem volt a járműipari mérnököknek. A dízel és benzines erőforrásokat úgy kell egyre tisztábbá tenni, hogy mellette az elektromos járművek fejlesztését is minden eddiginél komolyabban kell venni. A Bosch ennek megfelelően jelölte ki fejlesztési irányait, és csoportosította át erőforrásait. A bejegyzésben említett technológiák mellett, több ezer mérnökünk dolgozik az autonóm járművekhez szükséges rendszereken és az egyre inkább városokba szoruló emberek életét megkönnyítő hálózatba kapcsolt megoldásokon. Ezek azonban már egy következő bejegyzést kívánnak, figyeljetek minket továbbra is, mert legközelebb ezzel foglalkozunk.

Feliratkozás a hírlevelünkre:

[wysija_form id=”1″]

Kapcsolódó bejegyzések:

A Bosch „tesztparadicsoma”

Boxberg 2015: Az autózás új korszaka

Bosch: belső égés másként