Megszűnhetnek a dugók az önvezető autókkal

Autópályán és nagyvárosokban – így Budapesten is – elkerülhetetlenek és mindennaposak a közlekedési dugók: bizonyos útvonalakon és napszakokban szinte lehetetlen megúszni az araszolgatást. Ez azonban nem feltétlenül lesz örökké így: az önvezető autók sokat segíthetnek a torlódásokkal vívott harcban.

Reggel, munkakezdés előtt és délután, amikor a legtöbben hazaindulnak, a nagyvárosok bizonyos szakaszain, vagy akár az autópályákon, szinte lehetetlen elkerülni a forgalmi dugókat. Ezekben az időszakokban még akkor is torlódásra lehet számítani a bevezető és elkerülő szakaszokon, valamint Budapest belvárosában, vagy mondjuk a Hungária körúton, ha nincs semmi probléma, a forgalmat akadályozó tényező. De miért alakul ki dugó, ha nincs sem útfelújítás, sem baleset – vagyis ha az adott útszakasz áteresztő képessége optimális. Egy korábbi, a kölni egyetemen által végzett kutatás szerint azért alakulnak ki ilyenkor is torlódások, mert gyakori, hogy az egyik autós „rámászik” az előtte haladóra, majd, amikor az lassítani kezd, hirtelen fékeznie kell. Szakszerűen megfogalmazva, az autósok többsége nem tart megfelelő követési távolságot. Emiatt pedig az első szabálytalankodó az egész kocsisort lassításra kényszeríti, vagyis azokat is, akik egyébként optimálisan közlekednek. Torlódás egyébként fordított helyzetben is kialakulhat, vagyis, ha valaki túl gyorsan éri utol az előtte haladót, emiatt hirtelen és nagyot fékez, így máris a korábbi okfejtéshez hasonló jelenséget tapasztalhatunk. Gyakori eset az is, hogy az előbbiekkel ellentétben valaki túl nagy követési távolságot tart, és bár ezzel a szabályoknak megfelel, a többi autóst olyan cselekményre ösztönzi, amely végül torlódáshoz vezet.

A szabályok be nem tartása okozza a legnagyobb torlódásokat. Szinte mindegy, hogy a követési távolság be nem tartásáról vagy a buszsáv illegális használatáról beszélünk

Az persze ritkaság, ha csupán a fentiek miatt alakul ki torlódás, hiszen az is gyakran előfordul, hogy egy-egy útfelújítás miatti sávlezárás, koccanás, műszaki hiba, vagy áruszállítás miatt a külső sávot ideiglenesen elfoglaló tehergépjármű nehezíti a közlekedők életét. Ha ehhez még jön egy kis eső, vagy hó, amikor lassabban lehet haladni és a rossz idő miatt még az is autóba ül, aki egyébként ritkán szokott, akkor teljes lehet a közlekedési káosz. Még rosszabb lehet a helyzet, ha a kereszteződésben áll meg egy autós, aki ugyan zöld jelzésnél indult el, de nem jutott át a túloldalra, mert elállták az útját. Miatta persze a másik irányból nem fognak tudni átjutni a kereszteződésen, a helyzet pedig pillanatok alatt egyre nagyobb torlódást eredményez.

Minden idők talán legnagyobb közlekedési dugója Kínában alakult ki a 110-es főúton – ez a sztráda lényegében átszeli Kínát, Pekingtől Belső-Mongólia irányába. Az autósor 100 kilométer hosszúra nyúlt, a legtöbben napi egy kilométeres tempóval haladtak, voltak, akik öt napig ültek az autójukban. Ez a dugó útfelújítási munkálatok miatt alakult ki, a sávlezárások mellett rengeteg tehergépjármű is megjelent az úton, így vált tökéletessé a közlekedési káosz.

A dugók elleni hatékony küzdelem eszköze lehetne a szabályok betartása, ez azonban lássuk be nehezen megy és sok esetben ez sem segít, így a jelenlegi közlekedő társadalom egyik utolsó mentsvára az intelligens közlekedési rendszerek használata marad. Nem kell feltétlenül nagy dolgokra gondolni, hiszen tulajdonképpen ezeket már régóta használjuk. Gondoljunk csak azokra a jelzőlámpás kereszteződésekre, ahol csak akkor vált a lámpa, ha gyalogost érzékel az átkelőnél, vagy autót a kereszteződésben. De ilyen például a Waze is, ami egy valós idejű információkra építő navigációs alkalmazás. Az app folyamatosan figyeli a közlekedési helyzetet, a felhasználók visszajelzései alapján alternatív – néha nagyon meglepő – útvonalakat ajánl a dugók kikerülésére. A torlódások azonban ennek az applikácónak a használatával sem szűnnek meg, csak a használói számára könnyíti meg az életét: ez tehát tulajdonképpen tüneti kezelés.

A hálózatba kapcsolt eszközök megkönnyíthetik a mindennapokat. Az önvezető autókra ez fokozottan igaz lesz!

A nem is olyan távoli jövőben azonban fokozatosan csökkenhetnek a forgalmi torlódások, majd akár meg is szűnhetnek. A megoldást pedig az intermodális közlekedés és az önvezető autók jelenthetik. Ezeket a járműveket ugyanis úgy tervezik, hogy a mesterséges intelligenciával felvértezett központi vezérlő ne csak az autót vezesse, hanem a forgalmat és az útvonalhoz tartozó aktuális információkat is folyamatosan figyelje és emellett a többi járművel is kommunikáljon. Ezért, ha egyszer megvalósul az, hogy már csak önvezető járművek közlekednek, akkor nem lesznek dugók – legalábbis a most megszokott mércével mérve –, hiszen minden autó és egyéb jármű mindig az éppen legkedvezőbb útvonalon jár majd, betartva a szabályokat. Persze önmagában ez még nem volna elég a torlódások megszüntetéséhez. Ezeknek a járműveknek a jelentős része várhatóan nem magántulajdonban lesz, hanem lényegében a közösségi közlekedés részeként használhatjuk őket, így kevesebb jármű is lesz az utakon. Ráadásul könnyen megvalósulhat az, hogy utunkat még a családi autóval kezdjük meg, de a belváros felé közeledve elektromos közösségi robogóra, vagy tömegközlekedésre váltunk. A közlekedés újragondolása 2020-2030 című tanulmány szerzői, James Arbib és Tony Seba szerint ugyanis az önvezető járművek kihasználtsága tízszerese lesz a magántulajdonban lévő autókhoz képest. Emiatt sokkal olcsóbb lesz a használatuk – az említett tanulmány szerint akár tizedannyiba kerülhet az utazás összességében, mintha a saját gépkocsinkat használnánk. Mindezek eredményeképpen pedig évről évre hetven százalékkal csökkenhet a rendszer elterjedését követően az újonnan gyártott járművek száma és drasztikusan csökkenni fog a parkolásra használt területek nagysága is. Önvezető autók mellett ugyanis egyszerűen nem éri majd meg autót venni és fenntartani – persze csak ott, ahol már teljesen kiépült a rendszer. Várhatóan azonban a nagyvárosok közvetlen környezetében ez lesz a jellemző.

Autópályán gyakran kiváltó ok a hatalmas tehergépjárműforgalom, illetve az azokkal járó szabálytalan manőverek. A tiltás ellenére előző sofőrök még viszonylag kis forgalom esetén is nagy torlódásokat tudnak okozni, hiszen a személyautók jelentős sebességkülönbsége miatt, a korábban említett hatás még jobban érvényesül. Ezeknél a járműveknél a konvojozás lesz a megoldás, vagyis az, hogy a hálózatba kapcsolt teherautók minimális követési távolsággal közlekednek. A fékezést, illetve a gyorsítást pedig a konvojt vezető jármű jelzi előre a többi tehergépjárműnek, így az említett követési távolság ellenére elkerülhetők lesznek a ráfutásos balesetek és megszűnnek a dugót okozó forgalmi kihágások.

 

Egy másik, az egyesült államokbeli Rutgers Egyetem által közzétett tanulmány is megerősíti azt a feltételezést, hogy önvezető autókkal megszüntethetők a dugók. A kutatók szerint azért lehetséges ez, mert az emberek teljesen másképpen vezetnek, mint a számítógép vezérelte sofőr nélküli járművek. Az emberek ugyanis fékeznek majd gyorsítanak a forgalomban, míg az önvezető járművek ezt a hullámzást kiküszöbölik. A kutatók szerint már akkor is más a közlekedés ritmusa, ha csupán a forgalomban résztvevő járművek öt százaléka önvezető. Ráadásul már egy ilyen, viszonylag kicsi arány esetében is negyven százalékkal csökkenthető az üzemanyag-fogyasztás és akár 99 százalékkal a fékezések száma, amellett, hogy folyamatosabbá és ezáltal gyorsabbá válik a közlekedés.
Egy másik tanulmány társszerzője, Carrie Cox véleménye is hasonló. Szerinte a forgalmi dugók végét az jelentheti, ha sikerül egy rendszerben kezelni a járművek és útszenzorok adatait, a valós idejű helymeghatározási szolgáltatásokat és az önvezető járműveket. Ehhez persze a jelenleginél nagyobb együttműködésre van szükség az autóipar szereplői között – teszi hozzá Cox.

A belvárosi dugók enyhítésére a P+R parkolók jelenthetnek megoldást

A Bosch évek óta fejleszti koncepcióját, amely a hálózatba kapcsolt rendszerekre épül. A koncepció szerint az önvezető autók mellett az okosvárosok és a közösségi járműmegosztó szolgáltatások együtt teszik könnyebbé és biztonságosabbá a közlekedést. Ez különösen azért fontos, mert más jellegű felmérések szerint 20 év múlva a föld lakosságának jelentős része városokban él majd, ahol hatványozottan fontos az állandó torlódások megszüntetése.