A Bosch idén ötödik alkalommal készíttette el az autózási szokásokat feltérképező kutatását. A rendszeres, kétévente elvégzett felmérésnek köszönhetően a 2008-as gazdasági és pénzügyi válság kezdete óta kaphatunk képet arról, hogyan alakulnak hazánkban az autóhasználati szokások: az autóval rendelkezők arányától az autók átlagos korán és futásteljesítményén át az autótulajdonosok társadalmi és demográfiai csoportjainak meghatározásáig. A kutatást a Bosch megbízásából idén is a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végezte 2016 első negyedévében, 2400 fős minta személyes megkérdezésével. A minta életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szempontjából reprezentatív a 18 éven felüli magyar lakosságra nézve.
Az idei kutatás legfőbb megállapítása szerint 2016-ban a magyar háztartások 44 százalékában találunk autót: a háztartások 39 százaléka egy, 5 százalékuk pedig kettő vagy kettőnél több gépjárművet használ. Az autók jellemzően saját tulajdonúak, céges autót csak a háztartások töredékében, mindössze 2 százalékában találunk. Magyarországon továbbá a felnőtt korú hölgyek 37 százaléka, míg a férfiak 52 százaléka rendelkezik gépjárművel.
A kutatás pontos képet ad az autóhasználatról a legmagasabb iskolai végzettség alapján is: a diplomások kimagasló aránya (62 százaléka), míg a legfeljebb 8 általános iskolai osztály végzettséggel rendelkezők kevesebb, mint egynegyede (18 százaléka) gépjármű-tulajdonos. Érdekes megfigyelni ugyanezt az arányt a középfokú végzettséggel rendelkezők és a szakmunkások körében: utóbbiak 42 százaléka, az érettségizetteknek pedig 53 százaléka rendelkezik autóval.
Csaknem minden társadalmi csoportban nőtt az autóhasználat mértéke
Az életkor szerinti megoszlás alapján is tisztán látható, hogy 2016-ban kik közlekednek a magyar utakon: hazánk 18 és 29 év közötti fiataljainak csaknem a fele, pontosan a 45 százaléka él autót használó háztartásban. Ezzel szemben a 30 és 39 év közöttiek 51 százalékának, a 40 és 49 év közöttiek 54 százalékának van autója. Az életkor előrehaladtával ezt követően már csökken az arány: az 50 és 59 év közöttiek 48 százaléka, a 60 éves és annál idősebb honfitársainknak viszont kevesebb, mint egyharmada (30 százalék) rendelkezik autóval.
A háztartási jövedelem-kategória szerinti megoszlás az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve 2016-ban sem okozott nagyobb meglepetést: az alsó jövedelem-kategóriába tartozók kicsivel kevesebb, mint egyharmada (32 százaléka), az alsó-közép kategóriás jövedelműeknek pedig 41 százaléka rendelkezik autóval. A felső-közép kategóriás jövedelműeknek idén csak egy százalékkal kisebb aránya, 40 százaléka mondta magát gépjármű-tulajdonosnak, míg ugyanez az arány a felső-kategóriás jövedelműek körében 53 százalék.
Érdemes kiemelni, hogy míg a Budapesten élőknek alig több mint egyharmada (35 százaléka), addig a községek lakóinak csaknem fele (45 százalék) autóhasználó. Ugyanez az arány a városban élők esetében 46 százalék.
Az autók átlagos életkora
Az autóállomány az elmúlt két évben átlagosan csaknem egy évvel lett öregebb, az autók átlagos életkora 2016 elején 13,2 évre rúgott. Az egészen fiatal (0 és 2 év közötti) autót használó honfitársaink mindössze 2 százaléka, 3 és 5 éves kor közötti gépjárművet is csak 9 százalékuk használ. A magyar autósok harmada (33 százalék) 6 és 10 éves kor közötti, míg csaknem fele (49 százalék) 11 és 20 év közötti járművel közlekedik. Az élemedett korú, 20 év feletti autót használók aránya idén 7 százalék.
Az autók 16%-a fut 20 ezer kilométernél is többet egy évben
Az autók átlagos futásteljesítménye
A kutatás szerint a magyar autók átlagos futásteljesítménye 2016-ban évi 16 ezer kilométer. A legtöbb autós (38 százalék) azonban nem tesz meg ekkora távot, ők évente 5 és 10 ezer kilométert, 28 százalékuk pedig évente 11 és 20 ezer kilométert tesz meg a járművével. Az évi 5 ezer kilométer alatt autózok aránya mindössze 11 százalék, a 20 ezer kilométernél többet közlekedőké pedig 16 százalék.
Figyelemreméltó fejlemény, hogy sok társadalmi csoportban nőtt az autóhasználat mértéke, a leginkább a fiatalok, a budapestiek és az érettségizettek körében. Csökkenés csupán a vidéki városokban élők, továbbá a 40-49 évesek és a diplomások körében volt tapasztalható.
