Fejlesztések, amelyek különlegessé, sikeressé, vagy épp túlélővé tettek egy-egy járművet. Legfrissebb bejegyzésünkben öt olyan autóipari történetet elevenítünk föl, amelyek meghatározták egy adott márka, vagy az iparág történetét.
A Bosch általában nem egy adott gyártó számára fejleszt, vannak azonban olyan esetek, amikor egy konkrét gyártó mérnökeivel közösen dolgozunk. Így előfordulhat az is, hogy egy-egy termék szorosabban kapcsolódik valamely típushoz, modellhez. Következzen tehát az első öt ínyencség, időrendi sorrendben!
Az új erő
Büszkén áll a Brandenburgi kapu előtt korának legerősebb dízel tehergépjárműve 1932-ben
Az 1920-as évekre megnőtt az igény a tehergépjárművek iránt. Az ekkor még csak stabilmotorként működő dízel erőforrások elméletileg tökéletesen illettek volna a tehergépjárművekhez, de méretük megoldhatatlan kihívás elé állította a mérnököket. 1924-ben aztán a német MAN szakemberei első ízben építettek dízelmotort egy kísérleti járműbe. A fejlődés innentől töretlen volt, sőt megkezdődött a fejlesztési verseny. A technológia adaptálója 1932-ben szerezte vissza előnyét a konkurenciával szemben, amikor a Bosch adagolójának segítségével elkészítették a kor legerősebb dízel tehergépjárművét. A 150 lóerős dízel MAN akkor kiemelkedett a „mezőnyből”. A gyártók azóta is versengnek a „legerősebb közúti tehergépjármű” megtisztelő címért, az MAN pedig története során többször is huzamosabb ideig birtokolta ezt a címet. Jelenleg a Volvo FH 16 erőforrása birtokolja a címet, a maga 750 lóerejével.
Biztonságban a környezet is
A Volvo nem csak biztonságáról, hanem tisztaságáról is híres volt már az 1970-es években is
Mára minden járműben megtalálható a kipufogógáz-érzékelő, vagyis az úgynevezett lambdaszonda. A Bosch által kifejlesztett, történelmi jelentőségű érzékelőt elsőként a Volvo építette be személygépjárműveibe. A svéd gyártó a lambdaszonda segítségével tudta teljesíteni az Amerikai Egyesült Államok károsanyag-kibocsátási előírásait. Persze azóta a világ minden részén sokat szigorodtak az előírások, így a speciális szabályzó és ellenőrző érzékelő ma már minden járműben megtalálható. Az elmúlt negyven évben csak a Bosch több mint egymilliárd lambdaszondát gyártott!
Érdekesség, hogy az 1976-os bevezetés szorosan összefügg a következő bekezdésben olvasható Lamborghini üggyel is.
K-Jetronic a megmentő
A Lamborghininek a túlélést jelentette a K-Jetronic
Igaz, itt egy újabb meghatározó találmány, a Bosch K-Jetronic névre keresztelt üzemanyag-befecskendező rendszer a főszereplő. Igazság szerint a mechanikus befecskendező kapcsán akár a (borítóképen is látható) Porsche 911 is szolgálhatna a fejezet főszereplőjeként. 1973-ban a legendás zuffenhauseni sportkocsiban kapott helyet a világon elsőként a rendszer. Mi azonban egy másik legendás járművet választottunk főszereplőnek, mégpedig a Lamborghini Countach amerikai változatát. Az olasz sportkocsi nem tudta teljesíteni karburátoros motorjával az USA szigorú környezetvédelmi előírásait. A K-Jetronic bevezetését követően indulhatott meg az amerikai export, ami az 1980-as évek második felében a túlélést jelentette a cégnek.
Ívet húz a fényszóró
Korának legfejlettebb világítási rendszerével büszkélkedhetett a BMW 1991-ben
A járművek fejlődése magával hozta azok gyorsulását is. A dinamikusabb autók új kihívások elé állították a mérnököket, például a világítástechnológia területén is. A halogén fényforrások korlátozott fejlődési lehetőségeit látva a Bosch megkezdte a gázkisüléses fényszórók fejlesztését. A köznyelvben csak „xenon fényszóróként” beépült megoldást 1991-ben láthatta először a nagyközönség. A Bosch által Litronic-nak keresztelt (az angol Light és Electronic szavak összeolvasztásával) rendszert az akkor debütáló BMW 750 iL tudhatta elsőként magáénak. A Litronic és a hozzá hasonló megoldások kapcsán sok pontatlanság van a köztudatban. Ezekben a fényszórókban ugyanis nincs klasszikus értelemben vett izzó. A fényforrásban található elektródákat egy gáztérben helyezik el a gyártás során és a Xenon gáz mellett fém-halogén sókkal töltik fel. Az ív létrehozásához nagyfeszültségre van szükség, amit külön trafó alakít át a jármű 12 voltos rendszeréből.
Biztonságos kétkerekű
A KTM angol nyelvű videója segít megérteni az MSC működését
A KTM 2013-ban egészen egyszerűen úgy hirdette az új 1190 Adventure modelljét, hogy az a világ legbiztonságosabb motorkerékpárja. Tehette ezt azért, mert ez volt az első sorozatgyártású kétkerekű, amely elektronikus menetstabilizáló rendszerrel rendelkezett. A kilencedik generációs blokkolásgátlóra és dőlésszög-érzékelőre épülő MSC a kerék kicsúszását, vagy kipörgését is megelőzi. Megnöveli a fékezés és a gyorsítás biztonságát, ráadásul mindezt akár a motorkerékpár bedöntött állapotában. A berendezés optimálisan osztja el a fékerőt és akár olyan többletfunkciókkal is bővíthető, mint a forgatónyomaték-szabályozás és a visszagurulás-gátlás. Természetesen azóta már szinte minden gyártó kínálatában megjelent az MSC, de az elsők dicsősége ebben a kategóriában a KTM-nek jár!
A találmányok sora természetesen folytatható lenne (és terveink szerint lesz is), de az már az első merítésből látszik, hogy mennyire sokrétű a Bosch tudásbázisa – csupán a járműipart vizsgálva is. A vállalat mérnökei szinte minden nap létrehoznak újdonságokat. 2015-ben a Bosch csoport világszerte 5400 szabadalmi kérelmet nyújtott be. Ez pedig munkatársaink kreativitására is bizonyíték, amely a világ egyik leginnovatívabb cégévé tesz minket.
Iratkozz fel hírlevelünkre a legfrissebb bejegyzésekért:
[wysija_form id=”1″]Kapcsolódó bejegyzések:
