Túl van már jó néhány jubileumon. Büszkélkedhetne generációk sorával vagy gyártási darabszámokkal, ezeknél azonban sokkal fontosabb, hogy emberek ezreinek életét mentette már meg. Bejegyzésünk főhőse ezúttal az elektronikus menetstabilizáló rendszer (ESP), amely természetesen egy Bosch találmány.
A vállalat már 1978-ban lenyűgözte az iparág képviselőit a járművekhez fejlesztett blokkolásgátló rendszerrel (ABS). A síkos útfelületeken bizonyító rendszer hamar népszerű lett, egyre több gyártó építette be. A Bosch azonban nem ült a babérjain, megkezdődött egy olyan rendszer fejlesztése, amely mozgás közben segít kordában tartani a járművet, még a legszélsőségesebb helyzetekben is. A mostani ESP elődjének fejlesztéséről 1983-tól beszélhetünk, ekkor csatlakozott a Bosch csapatához Anton Van Zanten holland mérnök. Sikeres teszteket ugyan már 1983-ban és 1984-ben is végrehajtottak, a koncepció mégis többször módosult. Az első tesztek során csupán a fékrendszer beavatkozásával igyekeztek koordinálni a járműveket a mérnökök. A tesztek során azonban felmerült, hogy a motorvezérlő segítségével akár a hajtást is befolyásolni tudják, így tökéletesítették tovább a rendszert.
Dacára annak, hogy milyen komoly mérnökcsapat dolgozott a rendszeren és milyen technológiai partner állt a Bosch mellett a fejlesztésénél (a Mercedes-Benz a kezdetektől segédkezett a projektben), autóipari léptékkel nézve hosszúra nyúlt a fejlesztési időszak. Hogy mennyire aprólékos és bonyolult feladat volt tökéletesíteni ezt az összetett megoldást, jól mutatja, hogy a nagyközönség előtt csupán 1995-ben mutatkozott be az ESP. A korábban leírtak fényében talán nem meglepő, hogy elsőként egy Mercedes-Benz kínálta a szerkezetet, amelyet minden iparági mérnök csodálattal nézett. Az elektronikus menetstabilizáló rendszer közvetlenül a biztonsági öv után a gépkocsik második legfontosabb biztonsági rendszere lett, amellyel a kisodródásos balesetek akár 80 százaléka is megelőzhető.
Miért jó, hogyan működik? Az alábbi angol nyelvű rövid videó segít megérteni!
Az ESP intelligens érzékelők segítségével másodpercenként huszonötször ellenőrzi, hogy az autó pontosan arra halad-e, amerre a vezetője kormányozza. Amikor az adatok feldolgozása közben a rendszer veszélyhelyzetet észlel (például megcsúszik a gépjármű) azonnal beavatkozik, még mielőtt irányíthatatlanná válna az autó. A motor forgatónyomatékának csökkentésével és az egyes kerekek pontosan kiszámított fékezésével segít a vezetőnek abban, hogy elkerülhesse a megcsúszásból eredő balesetet és a jármű jól irányítható maradjon. Becslések szerint az 1995 és 2015 között eltelt húsz évben Európában 190 000 közúti balesetet akadályozott meg és 6 000 emberéletet mentett meg a Bosch találmánya.
Sorozatgyártása kezdete óta a Bosch lépésről lépésre fejlesztette tovább ezt az aktív biztonsági berendezést, amelyet további funkciókkal egészített ki. Az első változat még 4,3 kilogrammot nyomott, a jelenlegi, alapkivitelében mindössze 1,6 kilogrammos 9. generáció egyszerre könnyebb és költségtakarékosabb, kisebb beépítési méretek mellett. Napjainkra azonban az ESP már jóval több egyszerű elektronikus menetstabilizáló rendszernél, számos kiegészítő funkcióval gazdagodott. Ilyen például az elinduláskor az autó nem kívánt visszagurulását megelőző emelkedő-asszisztens, vagy éppen a kanyaríveken a vontatmányt stabilizáló, valamint a magasabb építésű és a kishaszongépjárműveknél a borulásvédelmét szolgáló technika.
Sőt az önmagukat vezető járművek kapcsán is fontos szerepe lesz a rendszernek. Ez az egyik olyan technológia, ami azt hivatott biztosítani, hogy a változékony útviszonyok közepette is biztonságosan közlekedjenek az autonóm járművek.
Bár nagyon látványos, kicsit sem veszélytelen ha a vezető elveszti az uralmát a járműve fölött
A rendszer hasznosságát a törvényalkotók is felfedezték. Az 1990-es évek második felében még extrafelszerelésnek számító rendszer egyre gyorsabban terjedt és mára szinte már a világ minden szegletén a kötelező felszereltség részét képzi. Az Európai Unióban 2014 novembere óta kötelező minden gépjárművet felszerelni vele, így napjainkban már minden új autóban megtalálható. Egyes felmérések szerint a teljes uniós járműállomány 80 százaléka olyan személygépjárművekből áll, amelyekben megtalálható az ESP.
Persze a rendszer más járműkategóriákban is folyamatosan teret nyert. A személygépjárművek mellett megjelent az autóbuszoknál és a nehéz tehergépjárműveknél, sőt a motorkerékpároknál is. Amíg az előbbieknél több tengely és kerék koordinációját végzi, utóbbinál mindössze két tenyérnyi felület segítségével tartja stabilan a járművet az MSC (motorkerékpár stabilitásszabályozó rendszer). Bármennyire is furcsa, ez volt a komolyabb kihívás, így lehetséges, hogy az első motorkerékpár menetstabilizálóra egészen 2013-ig kellett várni. Ennek egyik oka, hogy a technológia fejlődésével párhuzamos méretcsökkenés hozta csak meg a fizikai beépíthetőség lehetőségét. MSC fronton a KTM számít úttörőnek, hiszen az osztrák gyártó kínálatában jelent meg először az újdonság.
A rendszer szinte minden menethelyzetben átfogóan segíti a motorost. A berendezés már a kerék kicsúszásának vagy kipörgésének veszélyét is megelőzi. Megnöveli a fékezés és a gyorsítás biztonságát, ráadásul mindezt akár a motorkerékpár bedöntött állapotában is. A berendezés optimálisan osztja el a fékerőt mindkét kerékre, ezenkívül akár olyan többletfunkciókkal is bővíthető, mint a forgatónyomaték-szabályozás és a visszagurulás-gátló.
Az MSC a blokkolásgátlóra épül, azonkívül egy dőlésszög-érzékelőt használ. Az elmúlt két esztendőben hasonló trend figyelhető meg, mint az autóknál. Egyre több gyártó vezeti be ezt a hasznos kiegészítőt, ami nem is csoda. A GIDAS (German In-Depth Accident Study – németországi részletes balesetelemzés) baleseti adatbázis kiértékelése alapján az MSC a kanyarokban bekövetkező sajáthibás motoros balesetek kétharmadánál a vezető segítségére lenne. Sokan nem is tudják, mit jelez az általuk vezetett jármű műszerfalán a villogó narancssárga visszajelző.
Amikor az ESP dolgozik, minden esetben potenciális veszélyhelyzetben van a jármű és természetesen a vele utazók, sőt a közvetlen környezetében tartózkodó többi közlekedő is. Az ilyen szituációk pedig jó eséllyel balesettel, vagy ember által el nem hárítható veszélyhelyzettel végződnének Anton Van Zanten és a Bosch találmánya nélkül.
Iratkozz fel hírlevelünkre a legfrissebb bejegyzésekért:
[wysija_form id=”1″]
Kapcsolódó bejegyzések: