Napi használatban kétségtelenül sok időt és energiát nyerhetünk egy elektromos rásegítésű kerékpár használatával. Ezt már levezette nekünk egy korábbi bejegyzésben egy gyakorló bringás. Más szempontok fontosak azonban, ha a biciklizést, mint sporttevékenységet vizsgáljuk.
Sorozatunk második részében újabb érdekes összehasonlításra vállalkozott szerzőnk. Csörgő Balázs évtizedek óta használ hegyi kerékpárt és előszeretettel járja a meredekebb erdei szakaszokat is. Kézenfekvő volt tehát, hogy saját bringájához hasonlítsa a Bosch Performance Line hajtásrendszerrel felszerelt Baddog Husky kerékpárt.
Vidéki fiatalként egyértelmű volt a vásárláskor, hogy szóba sem jöhet másfajta bicikli, csakis Mountain Bike. Bár jómagam még a BMX-korszakban kezdtem bringázni, már 25 éve használok MTB-kerékpárokat. Nógrád megye tele van gyönyörű helyekkel, ahová kerékpárral eljutni igazán élvezetes, igaz sokszor az épített utakat sem kell elhagyni ahhoz, hogy nehéz terepviszonyok között találjuk magunkat. Innen jött tehát az indíttatás, azonban mivel munkám miatt évek óta a főváros agglomerációjában élek, az összehasonlításhoz egy sokak által ismert és közkedvelt futó/bringás helyet, a „Normafa panorámakört” választottam.
A Mátyás király út közforgalmi szakaszának végétől indulva váltakozva találunk emelkedőket és lejtőket. Az alapvetően aszfaltozott útszakasz több helyen saras, vízátfolyásokkal tagolt, ráadásul szintbéli különbségeket is gazdagon tartalmaz. Tökéletesen alkalmas tehát az összehasonlításra, mert az olyan különbségek, mint például a gumiabroncs kevéssé esnek latba, miközben a testi erő és a bringa használhatósága pont fordított előjelet mutat. A kör nagy része immár az autóforgalom elől elzárt, és kellően széles ahhoz, hogy a bringás, vagy futó forgalom se tartsa fel az olyan kísérletező kedvű kerékpárost, mint amilyen én is vagyok.
A 11,7 kilométeres szakaszhoz egy furgon segítségével vittem el a két bringát, ami már csak azért is fontos volt, mert így nem kellett számolnom azzal, hogy a feljutás is energiát vesz el a két kör megtételétől. Először a saját bringámmal vágtam neki a komoly emelkedőket, lejtőket jobb és rosszabb szakaszokat egyaránt tartalmazó körnek. A két mérés között természetesen hagytam időt a regenerációra, 50 percnyi pihenőt iktattam be, amire szükség is volt, mert a 33 fokos hőség bizony a magasan fekvő és mindig hűsebb erdei utakon is megterheli a szervezetet. Viszont mivel a cél a sportteljesítmény és a szervezetre gyakorolt hatás felmérése volt, így próbáltam a lehető legjobban teljesíteni mindkét bringával.
Az első körön a sajátomat használtam, ami nem más, mint egy Cube Appear. Az aluvázas, első teleszkóppal és 24 fokozatú Shimano Acera sebességváltóval felszerelt bringát jól ismerem, hiszen évek óta hű társam. Újonnan vásároltam és szerintem még mai szemmel is gyönyörű, de jónéhány olyan részlete van, amiben a Baddog jóval fejlettebb. Ilyen például az első teleszkóp, ami a Bosch-rendszerrel szerelt bringán a kormányról fixálható, vagy a fékrendszer, ami a Baddogon tárcsafék alapú. Előbbit egyáltalán nem használtam ezen a szakaszon (a pontosabb összevetés végett), utóbbit pedig azzal próbáltam kompenzálni, hogy akkor ültem először a Husky nyergében, így kevésbé ismertem a határait.
Azzal ellentétben magát az útszakaszt egyébként jól ismertem, futva ebben az évben is sokszor tettem már meg és közvetlenül a teszt előtti napokban is többször végig mentem rajta, hogy ne érjen meglepetésként semmilyen körülmény. A paramétereim mérését egy Samsung Gear S3 Frontier okosórára, illetve az Endomondo alkalmazásra bíztam – mindkettő kipróbált, bevált „darab”, minden sporttevékenység dokumentálásához ezeket használom. Illetve természetesen bizonyos paraméterek ellenőrzéséhez a bringák fedélzeti eszközeit is igénybe vettem. Fontos továbbá, hogy az eBike esetében a maximális rásegítést választottam és szabályként határoztam meg azt is, hogy hajtáshoz nem állok ki a bringa nyergéből egyik esetben sem.
A hagyományos bringával megtett kört elemezve több érdekességet is megfigyelhetünk. Egyrészt a maximum pulzusszámot, illetve magát a pulzusszám-tartományt, ami az idő 4 százalékában nagyon magas (158-169 BPM), 4 százalékában magas (145-157 BPM), 8 százalékában sportoláshoz mérten egészséges (133-144 BPM), 69 százalékában sportoláshoz mérten alacsony (121-132 BPM) és 15 százalékban kimondottan alacsony (60-120 BPM). Ugyanez az eBike kapcsán úgy oszlik meg, hogy a nagyon magas zónában szinte egyáltalán nem tartózkodtam, a magas zónában (145-157 BPM) is csupán 1 százalékot, a sportoláshoz mérten egészséges zónában (133-144 BPM) 17 százalékot, míg a sportoláshoz mérten alacsony zónában (121-132 BPM) 36 százalékot, a kimondottan alacsony zónában pedig (60-120 BPM) 45 százalékot töltöttem. Ezt annak fényében érdemes külön kiemelni, hogy ha mondjuk egy több órás bringázás, vagy egy egész napos kerékpártúra kapcsán vetítjük ki a számokat, jelentős egészségügyi előnye van a rásegítéssel ellátott bringának, hiszen sokkal jobban kiegyensúlyozza a terhelést. Ez látszik az átlagos pulzusszámból is, mert ugyan sokkal kisebb a különbség mint amire elsőre számítana az ember, de az eloszlásokban jelentős eltérések vannak (lásd a grafikonokat).
A különbség időben is jelentős a viszonylag rövid vizsgált szakasz ellenére is. A saját bringámmal 31 és fél percre volt szükségem, hogy körbe érjek, az eBike esetében a teljes kör alig több mint 25 perc volt. A grafikonokat tovább vizsgálva nagy meglepetések nem érik az embert, a lemaradás nagy részét az emelkedőkön sikerült begyűjteni, ugyanakkor az is figyelemre méltó, hogy a legnagyobb sebességet is az eBike nyergében mérte a GPS-alapú applikáció. A különbség ráadásul nem is elhanyagolható, közel 6 km/h. Őszintén szólva én ennyit nem éreztem a két végsebesség között, de az a teszt közben is érezhető volt, hogy a Baddog végáttétele hosszabb, a nagyobb tömeg pedig a hosszú lejtőn jelentett előnyt.
Ha teljesen őszinte akarok lenni, akkor talán mindkét körben maradt némi tartalék, de az eBike körében több. Ennek egyik oka az, hogy az első kör majd 35 perce érezhetően benne maradt a lábamban, a másik pedig az, hogy a Baddog nyergében a kör második részére éreztem magam magabiztosnak a már említett fékeket illetően. Ha mindehhez hozzáveszem az élettani paramétereket is, azt kell mondjam: van létjogosultsága az eBike rendszernek. Hosszabb túrák esetében, az olló még nagyobbra nyílik a két kerékpár között. Ráadásul napi 50-60 kilométer a legdurvább terepen sem jelent gondot a kipróbált 500 Wh akkumulátorral szerelt kerékpárnak a legnagyobb rásegítés mellett sem. Ilyen tulajdonságok mellett pedig nem csoda, hogy könnyedén legyőztem vele bringámat és saját magamat.