Aki használ Budapesten közösségi autómegosztó szolgáltatást, szinte biztosan ült már Volkswagen e-up-ban. A legkisebb elektromos Volkswagen több szolgáltatónál is megtalálható, ami nem véletlen: tökéletes városi kisautó, amely sokak számára tette egyértelművé az elektromos autózás előnyeit. Számunkra pedig azért különösen kedves, mert mindezt Bosch alkatrészek segítségével teszi.
Ma már szinte minden Budapesten megtett kilométer során találkozhatunk ilyen járművel. Része lett a budapesti utcaképnek, ami egyben azt is jelzi, hogy megkezdődött az autóhasználati szokások átalakulása. Az elektromos autókra építő szolgáltatások megjelenésének köszönhetően volt, aki megvált saját autójától és olyan is akadt, aki csak hosszabb, vidéki utakra használja azt. Mindez persze nem is csoda, hiszen ezeknél az autóknál nincs üzemanyag- és, parkolási költség és sok egyéb olyan díj, ami egy autó fenntartásához kapcsolódik Budapesten.
Az e-up technológiája kapcsán már korábban is írtunk a Bosch Magyarország Blog felületén. Akkor azt vizsgáltuk, hogy mi történik, ha összetörik egy elektromos autó. Most viszont a működésre fókuszáltunk, arra, hogyan használható a mindennapokban, milyen kompromisszumokra kell számítania annak, aki ilyen autót szeretne vásárolni és persze arra, mivel járult hozzá a Bosch ahhoz, hogy az e-up Budapest legnépszerűbb elektromos autója lett.
Közel egy hétig éltünk együtt a legkisebb elektromos Volkswagennel úgy, hogy kizárólag az agglomerációban és Budapesten használtuk. Elsőre körbejárva és megvizsgálva azonnal látszik, hogy ez az autó még nem kimondottan elektromos járműnek készült. A gyártó által eszközölt utólagos átalakítások azonban jól sikerültek. A csomagtér mérete alig lett kisebb a belső tér pedig pont annyira kényelmes, mint a benzines testvére esetében, felületes szemlélő észre sem veszi a különbséget. Ez persze köszönhető a moduláris platformnak amire az e-up épül, ezért is készülhetett belőle a benzines és az elektromos változat mellett CNG-s (sűrített földgázzal működő) kivitel is.
A használat módja kapcsán is a hagyományos járműveket vette alapul a Volkswagen. A kulcsot ugyanis a gyújtáskapcsolóba kell helyezni és elforgatni az induláshoz. Ami itt persze nem azt jelenti, hogy beindítjuk a motort, hanem azt, hogy életre kel a kijelző, ami a tudtunkra adja: menetkész a csöppség. Ezt követően már csak azt kell kiválasztunk, hogy előre, vagy hátra akarunk indulni, illetve kezelni kell a két pedált. Vagy csak az egyiket, az aktív visszatáplálást segítő B-fokozat használatával ugyanis gyakorlatilag nincs szükség az üzemi fék használatára. Kétség sem férhet hozzá, hogy meg kell szokni a közlekedést a kis Volkswagennel, azonban a közösségi szolgáltatást használók elmondása alapján, ha nem figyelünk az áram visszatermelésére, szinte azonnal magabiztosan használható, akárcsak egy automatikus váltóval szerelt kisautó. A rekuperáció már egy következő szint, amelyet a valóban környezettudatos felhasználók igyekeznek a lehető leggyorsabban elsajátítani.
Itt térjünk is rá egy picit a technikai részletekre. A már korábban említett B-fokozatot használva az elektromos hajtást végző motor a gáz elvétele után generátor üzemmódba kapcsol és tölteni kezdi az autó akkumulátorait, miközben egyszersmind fékezi is azt. Ezzel jelentős mennyiségű energia nyerhető vissza és városi körülmények között gyakorlatilag nem is nagyon kell az üzemi féket használni. Ez persze nem az e-up sajátja, gyakorlatilag az összes elektromos autó így működik, sőt a legtöbb hibrid is. Ha valaki ezt jól megtanulja használni, azzal teljes mértékben kihasználható az elektromos autó hatótávolsága, ami a legkisebb Volkswagen esetében 130 és 140 kilométer között van.
Persze csak akkor, ha nem használjuk például a klímaberendezést, amelynek kompresszora természetesen elektromos, így bekapcsolva azonnal elvesz 20 kilométernyi hatótávolságot a vezérlőegység becslése szerint. Hogy mindezeket honnan tudjuk arra egy Bosch alkatrész adja meg a választ. Az e-up vezérlőegységét ugyanis a Bosch szállítja, csakúgy, mint az elektromos motort, illetve a teljesítményelektronikát és sok egyéb fontos kiegészítőt. Ne felejtsük el, a teljesen elektromos autóban nincsenek segédhajtások, így a klímakompresszor mellett a szervokormány, vagy épp a fékrásegítő is elektromos áramot használ a működéshez. Ezek mind-mind a Boschnak köszönhetően végzik a dolgukat és közülük több alkatrész fejlesztése és továbbfejlesztése is a Budapesti Fejlesztési Központ mérnökeihez köthető.
Ilyen például az autó szívét jelentő INVCON 2.3 teljesítményelektronika. Ez az egység felel a lítiumion akkumulátorban tárolt egyenáram átváltásáért (hiszen a villanymotor váltakozó árammal működik) illetve az imént említett, fékezéssel nyert energia visszaalakításáért, valamint a fedélzeti 12 Volt előállításáért is. Ennek hatékonysága az egész jármű gazdaságosságának alapja. A 60kW (82 lóerő) teljesítmény egyébként meglepően fürgévé teszi az e-up-ot a mindennapok során. Dinamikus haladást biztosítva a városi forgatagban, vagy épp az elővárosi közlekedésben. A fejlődés viszont itt is nyomon érhető: az úgynevezett INVCON 3 egység elődjével szemben – hasonló méret mellett – maximális 85kW helyett már 100kW teljesítményt biztosít. Ez a továbbfejlesztett egység a következő generációs elektromos autókban bizonyíthat majd.
És ha már a technikai részleteknél tartunk, térjünk át egy kicsit a töltésre és az azzal töltött időre is. Az elektromos autók esetében az energiát sorosan és párhuzamosan is összekapcsolt akkumulátorcellákban tároljuk. Ezek az egyenáramú cellák megfelelően összekapcsolva biztosítják az energiát a váltakozó áramú villanymotornak. Töltés esetén egy fedélzeti vezérlőelektronika határozza meg az akkupakk befogadási paramétereit. Ez sok változótól függ, például a környezeti hőmérséklettől is. Az otthoni fali aljzat, sőt a váltakozó áramú töltők is kisebb teljesítményűek, így lassabb töltést biztosítanak, vagy a szűk keresztmetszetet épp az autó saját vezérlője jelenti. A kompakt méretnek ára van, hiszen a biztonság a legfontosabb. Az egyenáramú töltőkkel már egészen más a helyzet. Ezekben egy előre telepített vezérlőelektronika található, amely közvetlenül képes meghatározni az lehető legoptimálisabb töltési teljesítményt, így az autó vezérlője nem jelenthet szűk keresztmetszetet.
Mit jelent mindez az egyszerű felhasználó számára? Azt, hogy ami az áruházi parkolóban elhelyezett válóáramú töltőoszlopnál 1 óra 30 perces töltési idő (3/4-es töltöttség esetén ez volt a helyzet az e-up esetében), az a Budapesten egyre több helyen megtalálható nagyteljesítményű egyenáramú töltőoszlopnál 20 perc volt. Jelentős különbség, pedig ezek esetében sem beszélhetünk még igazi villámtöltőről. Igaz, a publikus töltők egy része hamarosan fizetős lesz, de még így is sokkal olcsóbb az elektromos autók használata egy hasonló méretű benzines, vagy dízel járműhöz képest városi körülmények között.
Ráadásul az e-up esetében is teljesen feltölthető az akkumulátor egyetlen éjszaka alatt otthon, a 140 kilométeres hatótávolság pedig a városi emberek döntő többségének tökéletesen elegendő. Az elektromos autózás térnyerése immár kézzelfogható. Tavaly már 4111 tisztán elektromos személyautó talált gazdára Magyarországon, a növekedés pedig úgy tűnik idén is tovább folytatódik. Az Európában egyre komolyabban teret nyerő járművek hozománya, hogy a Bosch még nagyobb erőforrásokat mozgósítva gyorsítja az ezekhez kapcsolódó komponensek fejlesztését. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy budapesti, hatvani és miskolci kollégáink munkái a legfrissebb trendeket képviselő elektromos autókból is egyre nagyobb számban köszönnek vissza.