Szinte hihetetlen, de már 30 éve, 1995-ben kezdődött az elektronikus menetstabilizáló rendszer sorozatgyártása. A Bosch és a Mercedes-Benz közös fejlesztése azóta szinte minden járműkategóriában a kötelező alapfelszereltség részévé vált és sok ezer életet mentett meg.
Idén éppen harminc éves az elektronikus menetstabilizáló rendszer (ESP), az autóipar egyik kulcsfontosságú találmánya. Az ESP a biztonsági öv után a gépjárművek második legfontosabb biztonsági rendszere lett az elmúlt évtizedekben, segítségével a megcsúszással járó balesetek akár 80 százaléka is megelőzhető.
Így működik az ESP
Az ESP gyorsulásérzékelők segítségével másodpercenként huszonötször ellenőrzi, hogy az autó pontosan arra halad-e, amerre a vezetője kormányozza. Amikor a rendszer veszélyt észlel, például azt, hogy az egyik kerék kezd megcsúszni, azonnal beavatkozik, és megelőzi, hogy irányíthatatlanná váljon a jármű. Az eszköz a motor forgatónyomatékának csökkentésével és az egyes kerekek pontosan kiszámított fékezésével segít a vezetőnek abban, hogy elkerülhesse a balesetet és a jármű jól irányítható maradjon.
Először Mercedes-Benz modellek kapták meg
Az ESP világpremierjét 1995 februárjában ünnepeltük Észak-Svédországban. Ekkor mutatkozott be hivatalosan a Mercedes-Benz S-osztályban, avagy a W140-ben. Az akkoriban elvégzett tesztek során is gyorsan egyértelművé váltak előnyei. Az ESP-vel felszerelt luxuskupé még havas úton is stabil marad, míg a segédrendszer nélküli társa folyamatosan csúszkált a tesztpályán.
A Mercedes-Benz A-osztály módosításai
Az ESP a Mercedes-Benz és a Bosch közös fejlesztése volt. Az igazi áttörés, ami egyben a sorozatgyártást is jelentette, három évvel később következett be, amikor az ESP 1998-ban szériafelszerelésként került az átdolgozott Mercedes-Benz A-osztályba. Ezt követően szinte minden autógyártó követte a német vállalatot és elkezdte menetstabilizálóval felszerelni járműveit. Harminc évvel a sorozatgyártás megkezdését követően az ESP már a legtöbb piacon lévő járműben a háttérben őrködik, hogy villámgyorsan elhárítsa a veszélyes helyzeteket.
Százéves csillag
A Mercedes-Benz márka történetében idén akad még néhány évforduló és érdekesség az ESP-n kívül is. Idén száz éve, hogy a világ két legrégebbi autógyártója megkezdte az előkészületeket az összeolvadásra. Ennek része volt egy új közös védjegy bejegyzése a szabadalmi hivatalnál 1925. február 18-án. Ez a védjegy nem más, mint a ma is jól ismert, ikonikus háromágú Mercedes-Benz csillag. Nem sokkal később, 1926 júniusában a két cég, a stuttgarti Daimler-Motoren-Gesellschaft (DMG) és a mannheimi Benz & Cie. egyesült, az új vállalat neve ekkor lett Daimler-Benz, az új autómárka neve pedig Mercedes-Benz.
Amikor még a belsőégésű motor volt a forradalmi újdonság
Napjainkban az autóbuszok alternatív meghajtási rendszerei egyre nagyobb teret hódítanak, legyen szó a hidrogénnel működő üzemanyagcelláról, vagy az akkumulátoros elektromos meghajtásról. 130 évvel ezelőtt azonban még a benzinnel működő volt az alternatív hajtásrendszer, amellyel a lóvontatást próbálták felváltani.
Akkor forradalmi újdonságnak számított, hogy egy új lovaskocsi helyett a „Netphener Omnibus-Gesellschaft” 1894. november 19-én 3,7 kW (5 lóerő) teljesítményű motorral felszerelt autóbuszt rendelt a mannheimi Benz & Cie. cégtől. A Benz Landauer alapján kifejlesztett nyolcüléses jármű 1895. március 18-án indult először 15 kilométeres útjára a gazdaságilag feltörekvő Siegerland régióban. Ez az autóbusz azonban megelőzte korát: a nehéz domborzati viszonyok és a műszaki problémák miatt a busztársaság 1895 decemberében beszüntette a járatot.
Az új típusú tömegközlekedés előretörése a kezdeti problémák leküzdése után persze megállíthatatlan volt. Egy évtizeddel később, 1905. június 1-jén például Felső-Bajorországban, Bad Tölz és Lenggries között megnyílt az első német motorizált postabuszjárat, Daimler-buszokkal. 1925 júniusában pedig a Benz & Cie. az alacsony vázszerkezetű autóbuszokkal új korszakot nyitott az autóbuszgyártásban. Az akkoriban egyedülálló alváznak köszönhetően az utazás és a beszállás minden addig megtapasztaltnál kényelmesebb volt.
Kell egy jó név, legyen Mercedes!
125 évvel ezelőtt Emil Jellinek üzletember már felismerte a Daimler-Motoren-Gesellschaft (DMG) kiváló termékeinek piaci potenciálját, és ezt próbálta minél jobban kiaknázni. Úgy vélte, hogy egy könnyen megjegyezhető, jól hangzó márkanév segítene növelni az eladásokat. Ő nevezte el Bécsben született lánya után a DMG által, az előírásai szerint kifejlesztett motortípust Daimler-Mercedesnek. Ezzel egy időben egy új, nagy teljesítményű járművet hívott életre. Ez szintén megkapta az új nevet, és a DMG 1900. december 22-én Nizzába szállította az első 35 lóerős Mercedest.
Ezt a járművet tekinthetjük az első modern autónak, melyet alacsony súlypont, hosszú tengelytáv, könnyűszerkezetes építési mód és méhsejt alakú hűtő jellemzett. Verhetetlen volt az 1901 márciusában megrendezett „Nizzai Héten”, az akkori legfontosabb nemzetközi motorsporteseményen. A sikerek miatt az előkelő társaságok körében már a Mercedes számított a legkeresettebb autónak. Nem is csoda, hogy ezek után a DMG 1902. június 23-án védjegyként bejegyeztette a Mercedes nevet. Az akkor indult sikertörténet pedig ma is íródik.
