Ilyen állatot még nem mutattunk nektek a Boschblog felületén. A Ford Ranger Raptor nem azért különleges, mert nagy. Nem azért, mert feltűnő jelenség és még csak nem is azért, mert egy kihalt fajról kapta a nevét. Különlegessége sokkal inkább abban rejlik, hogy miközben tisztán benzines, duplaturbós motorjával egy letűnt kort idéz meg, képes a négyes szintű önvezetésre.
Rendszeres olvasóink talán emlékeznek arra, hogy többször írtunk már a Bosch rendszereiről, amelyeknek köszönhetően bizonyos járművek önállóan parkolnak le és mennek gazdáik elé. A négyes szintű önvezető rendszerek a zárt parkolóházakban kiválóan működnek a megfelelő infrastruktúrának köszönhetően. A felhasználó megáll a kijelölt zónában, egy applikáció segítségével elküldi, majd dolga végeztével visszahívja autóját. Nincs parkolóhely- és autókeresgélés.
Képes akár önállóan is parkolóhelyet keresni, de nem az egyhelyben álldogálás a legfőbb erénye
Nos, erre a mutatványra a Ranger Raptor is képes, hiszen a Mercedes-Benz mellett a Ford volt a másik kiemelt partnere a Boschnak a fejlesztés során. Nem véletlen, hogy a kékoválos márka Detroitban található parkolóháza is kínálja ezt az arrafelé Automated Vallet Parking névvel illetett szolgáltatást. A Raptor menüjében böngészve még a gomb is látszik, amivel aktiválhatjuk a rendszert – persze csak akkor, ha az infrastruktúra közelében vagyunk. Ezt sajnos nem állt módunkban kipróbálni, sok mást viszont igen.
Letűnt kor ragadozója
Hogy Ranger és különösen a Raptor mennyire szép, azt mindenki döntse el maga, ez szubjektív. Az viszont teljesen bizonyos, hogy impozáns, maszkulin jelenség. Nem nagyon kell külön érnünk a mindennapi közlekedés során: kedvesen engednek besorolni a városi sávváltások esetében és az autópályán sem késlekednek lehúzódni előle.
Érthető, hiszen a látszat esetében nem csal: az 5,3 méter hosszú pickup saját tömege 2,5 tonna. Ennek ellenére az ikerturbós V6-os benzines EcoBoost erőforrás közel 300 lóereje (215 kW, 292 LE) 7,9 másodperc alatt katapultálja 100 kilométer/óra sebességre álló helyzetből. Ráadásul ezt gyakorlatilag bármilyen útfelületen tudja, köszönhetően a négykerékhajtásnak és a hatalmas gumiabroncsoknak.
Ennek persze nagy ára van a benzinkútnál, hiszen átlagos fogyasztása a legfinomabb használat mellett is 15 liter körül alakul 100 kilométerenként. Nála abszolút igaz a régi ökölszabály: üzemanyag nélkül nincs teljesítmény…
Bármilyen terepviszonyok között eljut bárhová, de ennek természetesen ára van
Extrém sportok szerelmeseinek
Joggal merül hát fel a kérdés: kinek jó ő? Bármilyen meglepő is, a rövid válasz az, hogy mindenkinek. A Raptor tipikusan az az autó, amit terápiás jelleggel mindenkinek ki kellene próbálnia időnként. Persze nem közúton, hanem egy hatalmas, terepakadályokkal tűzdelt, zárt autós játszótéren. Tényleg mindegy neki, hogy laza homokból, letaposott fűből, vagy esetleg aszfaltról kell elrugaszkodnia. Az elementáris erő olyan gyorsulási érzetet produkál, amit senki sem vár egy ekkora autótól. Ráadásul a hangolható kipufogórendszer kiválóan asszisztál ehhez, Baja módban vért pezsdítően muzsikál. A 10 fokozatú automatikus sebességváltó szintén partner a mókában, bár a fokozatok számát teljesen fölöslegesen hizlalta ennyire a Ford. A szerkezetre abszolút igaz, hogy a kevesebb, több lenne. Néha sokáig hagyja magas fordulaton dorombolni a motort, de kit érdekel, ha közben árkon, bokron keresztül hajthatunk.
A tíz fokozat nem terepjáráshoz kell, arra ott a felező
Oszlassuk el a tévhiteket, a Ranger ezen változata nem munkásautó. A felfüggesztések elöl-hátul csavarrugókat kaptak, a lengéscsillapítók is speciálisan sportosok. A hasznos terhelhetősége így nem éri el a 700 kilogrammot és vontatni is legfeljebb 2,5 tonnás fékezett utánfutót tud. Munkásosztálybeli dízel testvérei egy tonnát is képesek a hátukra venni, utánfutóból pedig a 3,5 tonnásat is magukkal rángatják. A Raptor motorkerékpár, vagy jetski szállítására lehet jó, esetleg lószállító utánfutót húzhatunk vele. Hobbijármű ez a javából, ami viszont egyszerre sportautó, kiváló terepjáró és ha kell a mindennapok során is megállja a helyét.
Ennyire igényes futóművet ebben a járműkategóriában nem szoktunk látni
Meglepő erények
Ha eddig eljutottál az olvasásban, akkor joggal merül fel benned a kérdés, hogy vajon miért érdekes ez a dinoszaurusz a Bosch számára. Hiszen a parkolási tudását legközelebb tényleg csak Stuttgartban tudnánk kipróbálni. Nos, az, hogy ez a képessége egyáltalán felmerülhet, sok más Bosch-rendszernek köszönhető.
Elsőként ott vannak a vezetéstámogatók. A kamerás aktív sávtartó nagyszerűen végzi a dolgát, magabiztosan tartja a sáv közepén a hatalmas testet. Az adaptív sebességszabályzó rendszer is hasonló magabiztossággal tartja távol magát az előtte lévőktől. A sávváltásra figyelmeztető szenzoros segédrendszer szintén jól jön, hiszen a tükrök bár nagyok, de a korábban már megénekelt hatalmas testen szolgálnak. A hátsó ultrahangos szenzorok mellett kamera és az irányjelzőkbe integrált kiegészítő szenzorok segítségével válunk igazán magabiztossá a mindennapok során.
Ezek együttesen figyelik a manővereket, a dinó pedig ezen érzékszervei segítségével észreveszi a keresztirányú forgalmat, a mögöttünk, vagy előttünk lévő akadályokat és fékez is helyettünk, ha nem reagálunk azokra.
Kamera a tükörben, radar a hátsó lámpák burkolatában
Sőt, a Bosch rendszerének köszönhető az is, hogy akár párhuzamos, akár merőleges parkolóhelyet keresünk, segít megtalálni a megfelelő méretűeket. Ha pedig hagyjuk, akkor a manőverezést is megoldja nélkülünk. Egészen pontosan a felügyeletünkkel. Őszintén szólva néha én magam sem hittem el, hogy az adott helyre behajtogatja majd magát, de végül mindig sikerült neki.
Egyéb értékek
És ha már Bosch rendszerek. Beszéljünk egy kicsit a befecskendező rendszerről is, amit ehhez a V6 erőforráshoz a Bosch fejlesztett ki és még a Mustang motorterében debütált korábban. Aztán ott van a digitális kulcs, aminek segítségével akár telefonunkkal is megszelídíthetjük, vagy ha úgy tetszik életre kelthetjük a raptort. A hatalmas digitális kijelzőt böngészve, vagy használva számtalan funkciót találhatunk még, beleértve a terepen elnémítható ultrahangszenzorokat, vagy épp a manőverezéskor sokat segítő első kamerát.
Úttalanul magabiztos
Merthogy terepet járni nagyon tud. 31 fokos terepszög, 30 fokos dőlésszög, 850 milliméterese gázlómélység, felező, első és hátsó differenciálzár, minden adott a kalandozáshoz. Ehhez jön még az elektronikusan szabályozott kormányrásegítés, a lengéscsillapítás keménységének hangolása, a szabályozható lejtmenetvezérlő, valamint az automatikusan aktivált első és hátsó kitekintő kamerák. Utóbbiak segítségével akkor is látjuk mi van előttünk, illetve mögöttünk, ha az autó orra, vagy feneke az ég felé néz egy siratófalon. A hosszú tengelytávra kell csak figyelni, ha hasán akad a domb, azzal nem tud mit kezdeni, cserébe már a gyári gumiabroncs is a kalandokhoz van kitalálva. A tetőkárpitba integrált kiegészítő kapcsolók pedig olyan utólagos funkciókat is kaphatnak, mint a csörlővezérlés, vagy az éjszakai használathoz elengedhetetlen fényhíd.
Minden költség és kompromisszum ellenére a mindennapok során is jó vele együtt élni. A gumiabroncs zajongása csak 60 és 80 kilométer per óra között zavaró. Szélzaj szinte nincs benne, a klíma hatékony, az ülések kényelmesek és mivel még álló helyzetben is erőt fitogtat, ellenségünk sem sok lesz indulás után. Ráadásul, ha más nem, a motorindítás minden alkalommal mosolyt csal a dinoszaurusztulajdonos arcára.
Egy videós teszt cikkünk főhőséről
Mindezek ellenére a vérvonal továbbörökítése legalábbis kétséges. Bár benzines biztos sokáig lesz még a Rangerből, abban egy jóval kisebb motor dünnyög majd, ráadásul egy villamos gép társaságában. Igen, a következő benzines Ranger hálózatról is tölthető hibrid lesz. Hogy ez egyszerű fejlődéstörténet, vagy kihalási esemény, azt majd az élet eldönti. Minden esetre az biztos, hogy az utolsó autóipari dinoszauruszok egyike a Raptor.
