A kompakt autók (vagy ahogy sokan hívják, a népautók) kategóriája még a tomboló SUV-divat közepette is nagyon fontos. Egyrészt sokszor ezek jelentik a műszaki alapot a további kivitelekhez, másrészt ez az a kategória, amely a magán és a céges vásárlók számára is ideális alternatíva. Épp ezért megnéztük milyen az egyik legfrissebb típus a C-szegmensben!
Főhősünk a SEAT Leon a kategória egyik legfrissebb versenyzője. A Volkswagen Golf, az Audi A3 és a Škoda Octavia is szoros rokonságban áll vele, ugyanakkor szó nincs arról, hogy azonosak lennének. A Volkswagen Csoport már a korábbi MQB-platform esetében is mesterien használta ki, mennyire rugalmasan alakítható alapokra építkeznek. A Leon, ugyan sok közös alkatrészt használ az említett testvéreivel, de valójában teljesen önálló egyéniség, és ez az MQB EVO névre hallgató platform dicsérete is egyben.
Maximum mostohatestvéreknek nevezhetjük őket
Mi is ez pontosan?
Bár ebben a kategóriában sokan, sokféleképpen építenek autót, nem tévedünk nagyot amikor azt mondjuk, a Leon tökéletesen reprezentálja a szegmens átlagát. Létezik ugyan belőle hálózatról is tölthető hibrid kivitel, meg persze dízel is, de ha az eladásokat nézzük, ma a legtöbb európai országban a benzines a nyerő. A tesztautóban lévő hajtáslánc ráadásul csal is egy picit, hiszen egy enyhe hibrid rendszer azért neki is segít a fogyasztás mérséklésében. Az 1,5 literes TSI erőforrás egy hétfokozatú, kettős tengelykapcsolós automatizált sebességváltóval egészül ki, ennek láttán pedig nyugodtan megelőlegezhetjük a kényelmet és a sportosságot is neki. Apropó sportosság, ez a Leon kapott egy úgynevezett FR-csomagot, ami különösen látványossá tette a bordó öltönyben parádézó spanyol macsót.
Meglehetősen sportos egyéniség
Mitől átlagos?
A tesztautók általában jól felszereltek és nem volt ez másként a SEAT Leon esetében sem. Ezen nem kell csodálkozni, hiszen a gyártók szeretik megmutatni mi mindent tudnak, ugyanakkor a Leon alapfelszereltsége is bőségesnek mondható. Az már talán senkit nem lep, meg, hogy a műszerpanel helyén egyetlen hatalmas digitális kijelző található. Ennek színvilágát és grafikai megjelenését is rengetegféleképpen kombinálhatjuk, gyakorlatilag azt és olyan módon helyezünk el rajta a, amit és ahogy csak akarunk. A középkonzolon elsőként talán az tűnik fel, hogy már USB-csatlakozó sincs, csupán két USB-C aljzatot ad a gyártó. Vagyis, ha például telefonunkat akarjuk hozzákapcsolni, szükségünk lesz egy átalakítóra. Szintén feltűnik, hogy a kormányon kívül szinte egyáltalán nem találunk fizikai gombokat! Mindössze a kétzónás klíma hőmérsékletbeállításai kaptak dedikált érintésérzékeny felületeket, minden más beállításra, vagy vezérlésre a középkonzol érintőképernyője szolgál. Hogy ezek nem átlagos dolgok? De, bizony jobb lesz ezzel megbarátkozni, mert egyértelműen ez a trend. Olcsóbb és egyszerűbb is mindent egy kezelőfelületre terelni, a felhasználó pedig kénytelen lesz megszokni ezt. Teszem hozzá, meg is lehet, viszonylag gyorsan!
Mit tud?
Maradva a belő funkcióinál, a Leon úgy követ, hogy közben utat mutat. A gombok nélküli megoldást láttuk már a Tesla és a Volvo esetében is, ugyanakkor itt van néhány lényeges különbség. Pár pillanat alatt párosíthatjuk telefonunkat az autóval, akár android auto, akár carplay a csatoló felület. Ráadásul elvileg már a vezetéknélküli android auto támogatást is tudja, igaz ezt néhány kivétel nélkül még elég kevés mobil biztosítja, így kipróbálni nem tudtuk.
Létrehozhatunk viszont felhasználói fiókokat, ahová menthetjük a jármű beállításait és a saját preferenciánkat. Ez akkor jön jól, ha különböző családtagok, vagy munkatársak használják az autót. A menürendszer gördülékeny (ami fontos az érintőkijelző miatt), igaz néha olyan mélységéig is el lehet jutni, ahonnan már csak a „home” gomb hoz szabadulást. És hogy mivel mutat utat? Leginkább azzal, hogy bár rengeteg funkciót csak középről vezérelhetünk, azt jól eltalálták a mérnökök, hogy mire van szükségünk általában, azokat pedig a kormányról is elővarázsolhatjuk. Így keveset kell a középső kijelzőt mustrálni és ezért nagy pirospont jár neki.
Bár a középkonzolon már nincsenek dedikált gombok, a kormányról minden fontos funkciót elérünk
Oké, de vezetni milyen?
Bármennyire is szép (bár ez igazából szubjektív, mindenki döntse el maga) és modern, mégiscsak az az igazi mérce, hogy milyen vezetni. A Leon végletekig letisztult és egyszerű belső tere előre vetíti, hogy a vezetőnek van lehetősége arra figyelni, milyen maga az autó. Nos, meglehetősen sokrétű. Még a kombi karosszéria ellenére is tud sportosan viselkedni, ami illik is a már említett FR-csomaghoz. Az ülések amellett, hogy tetszetősek, jól tartanak és végtelenül kényelmesek. Az állítható adaptív futómű szinte minden élethelyzetben hozza a tőle elvárhatót, sőt néha még többet is! A motor pedig lökettérfogatát meghazudtolva mozgatja a spanyol kombit. A 150 lóerős mHEV karakterisztikája nagyobb lökettérfogatú szívó erőforrásokra hajaz, sport állásban pedig úgy szól, hogy arra akár a vérpezsdítő jelzőt is használhatjuk! És bár papíron nincsenek különösebben kiemelkedő menettulajdonságai, mégis jó vele dinamikusan is közlekedni. Ki ne hagyjuk a sorból a sebességváltót, amely szintén nagyszerű partner. Gyorsan és szinte észrevétlenül kapcsol, ha pedig szükség van rá a kormány mögötti fülekkel is vezérelhetjük.
Az erőforrást egy energiavisszanyerésre is alkalmas generátor támogatja
Ha kell, fogyókúrázik
Sportos karaktere ellenére sem lehet rá azt mondani, hogy sokat kér cserébe. Kijelöltünk egy a WLTP-ciklushoz nagyon hasonlító, több mint 70 kilométeres útvonalat, amelynek fele lakott területet, fele pedig azon kívüli útszakaszokat tartalmaz. Egyedül a hidegindítást nem tudtuk reprodukálni, viszont benzinkúttól indultunk és oda is érkeztünk, hogy elvégezzük a visszatankolást. A nemzetközileg elfogadott mérési ciklushoz hasonlóan 47 kilométer/órás átlagtempót produkálva, 5,15 literes vegyes fogyasztást produkált a Leon 100 kilométerre vetítve.
Távoli rokonok
Hogy megnézzük mennyire mások a bejegyzés elején említett testvérek, górcső alá vettünk egy új Octavia tesztautót is. Az ugyanezzel a motorral, de kéziváltóval szerelt cseh testvér egészen más karakter. Igaz, hogy némileg csöndesebb, de futóműve beállítástól függetlenül sokkal lágyabb, billegősebb. Hogy mennyire nem egyforma a két autó, azt jól mutatja, hogy egészen más méreteket találunk a belső térben, de még a tengelytávolság is eltér minimálisan. A legfontosabb bizonyítékot viszont a kormány szolgáltatja. Amíg az Octavia kormánykereke 2,6-et fordul ütközéstől ütközésig, a Leon esetében ez mindössze 2 fordulat.
És akkor most ez lesz a trend?
Úgy általánosságban véve igen. A legtöbb gyártó mindent megtesz azért, hogy konszernszinten teljesíteni tudják a károsanyagkibocsátási-normákat. Így megérkeznek a hálózatról tölthető hibridek és a sima benzines erőforrások is kapnak legalább egy enyhe rásegítést. A sebességváltók esetében is tetten érhető a fejlődés, a kézi kapcsolású egységek is fejlődnek, de például ez a DSG már azt is tudta, hogy autópálya tempónál lekapcsolta a motort amikor vitorlázott.
Ugyanakkor a töltéshez és a hálózatba kapcsolt funkciókhoz szükséges a jól megtervezett fedélzeti rendszer, ami meg nincs nagy érintőkijelző nélkül. A kérdés leginkább az (a mellett, hogy ezeket ki tudja jól megoldani), hogy ki képes még egy kis élményt is belecsempészni a digitális valóságba. Ebben pedig úgy tűnik a SEAT jól áll. Szó sincs persze arról, hogy tökéletes autót alkottak volna, hiszen van, akinek ez a letisztultság nem jön be, vagy épp túl sportos neki ez a fizimiska. Ráadásul vannak olyan derűre okot adó részletek rajta, mint például a dupla kipufogóvég, amely mögött egyáltalán nincsenek dobok (abból ugyanis egyetlen van, keresztben a lökhárító mögött). Ugyanakkor ki figyel erre, amikor a hátsó helyzetjelző LED diódái fénybe borítják a csomagtérajtót és vele az egész hátsó traktust… Ja, és még mielőtt elfelejtenénk: természetesen az új Leon – testvéreihez hasonlóan – is tele van Bosch-alkatrészekkel. Végig nézve ezen az utolsó képen, büszkeség ezt leírni.
