Igazi sztár volt az 1980-as években K.I.T.T., azaz a Knight Rider filmsorozat autója, amelynek élethű mását a Bosch standján is kiállítottuk idén Las Vegasban. Ezzel is jelezve, hogy az automatizált autó piaci bevezetésére már nem kell sokat várni. Megjelenése nem csak azért sürgető, mert kényelmes, hanem legfőképpen azért, mert biztonságos. Csakúgy, mint a Bosch már létező vezetőasszisztens rendszerei, amelyek együttesen mutatnak az önmagát vezetni képes autó felé.
Bolygónk folyamatosan gyarapodó lakossága egyre nagyobb városokat és több járművet eredményez az utakon, ami bizony veszélyt is hordoz magában. Nem beszélve egyéb tényezőkről, amelyek növelik a járművezetők által elkövetett hibák esélyét. Ennek lehetőségét hivatottak kiküszöbölni a vezetéstámogató rendszerek. Ezek ugyanis nem csak kényelmesebbé teszik az autó irányítását, – hiszen átvesznek egyes feladatokat, azaz leveszik a terhet a sofőr válláról – hanem elsősorban messzemenően a biztonságot szolgálják! Ezért is cél a teljes mértékben magától, automatikusan közlekedő jármű megvalósítása, mert ezzel akár végleg megszűnhetnek a balesetek az utakon.
Ám addig, amíg kizárólag emberi beavatkozás nélkül irányított járművekkel veszünk részt a forgalomban, nem csupán technikai kihívásokkal kell megküzdenie az emberiségnek. Egy magát irányítani képes jármű felvet néhány kérdést. Mondjuk, hogy mennyire avatkozhat bele a benne utazó utas – sofőr? – a vezetésébe. Egyesek szerint ugyanis az autót vezető ember életveszélyes. Szóval csupán a belső hőmérsékletet és az úti célt adhatja meg a jövő „sofőrje” – ahogy azt ma tesszük a navigációs készülékek esetében – és a többit az autóra kell bíznia? Vagy „átveheti” az irányítást, ha úgy tartja kedve? Továbbá szintén felmerülő kérdés például, hogy ki a felelős akkor, ha balesetet szenved egy automatizált jármű? Sőt, egyáltalán forgalomba helyezhető-e egy ilyen modell, annak tudatában, hogy számos országban törvényi előírás szabályozza a sofőr feladatkörét?
Az önjáró autók a haszonjárművek között is megjelennek
A jogi szabályozások egyebek mellett kimondják, hogy minden mozgó jármű a vezetésért felelős személlyel vehet csak részt a forgalomban. Valamint a járműnek folyamatosan a vezető irányítása alatt kell állnia és a sofőr nem végezhet egyéb, a vezetést zavaró tevékenységet menet közben (amilyen például a mobiltelefon-használat). A kérdés már csak azért is időszerű, mert jelenleg csupán Kaliforniában, 48 darab autonóm autó vesz részt a forgalomban. Közülük négy már szenvedett kisebb, húsz kilométer/óra alatti sebességgel történt balesetet. Ezek során két jármű emberi irányítással vett részt a forgalomban, míg a másik kettő önmagát vezette. A négy érintett járműből három a Google kísérleti autója volt, míg a negyedik a Delphi két prototípusának egyike. E két cég mellett viszont számos más autógyár – beleértve a haszongépjármű-gyártókat is – fejleszti a saját önjáró autóit. A BMW például driftelni is megtanította saját prototípusát, míg az Audi önjáró RS7-ese 240 kilométer/órával száguldott a hockenheimi versenypályán.
Az önjáró autónak is „látnia” kell környezetét
A jövő tehát már elkezdődött, s a mi feladatunk a Boschnál a műszaki háttér biztosítása, hogy valóban biztonságosan és kényelmesen közlekedhessünk egy balesetektől mentes jövőben. A jelenleg is elérhető vezetéstámogató rendszerekkel már ma jelentősen fokozhatjuk a közlekedés biztonságát és kényelmét. E rendszerek kiegészítésével és összekapcsolásával pedig megvalósul az önjáró autó. Sőt, annál több is, hiszen a mobilkommunikáció jóvoltából, az emberi kommunikáció mellett a hálózatba kapcsolt közlekedési és egyéb eszközök további lehetőségeket rejtenek magukban. Néhány létező megoldás ma is akad erre, hiszen okostelefonjáról már most bárki vezérelheti a sütőt a konyhájában és ellenőrizheti elektromos meghajtású autója akkumulátorainak töltöttségét. Sőt, akár utastere hőmérsékletét is megnézheti – csak hogy egy jellemző példát említsünk – és módosíthatja is a beállított paramétereket. 2015-től pedig az „üres” autó mellett állva is elvégezhető a beparkolás.
Az önjáró autók harmonikusabban vesznek majd részt a közlekedésben, nyugodtabb, gazdaságosabb, kevesebb forgalmi dugóval járó utazással számolhatunk és összességében rövidebb menetidővel. Közben pedig – sofőr helyett utasként –olvashatunk, internetezhetünk, vagy akár megnézhetünk egy filmet is, hiszen a vezetéssel már egyáltalán nem kell törődnünk. Sőt, jobb is, ha nem avatkozunk be, hiszen a balesetek kilencven százaléka emberi tényezőkre vezethető vissza. Az „okosautó” viszont az embernél jóval korábban felismeri a veszélyes helyzeteket, vagy értesül azokról és késlekedés nélkül helyes döntést hoz annak megoldására. Ezenkívül nem fárad el, és tevékenységét nem befolyásolja az utasok érzelmi állapota sem, azaz mindig megbízhatóan működik.
Létfontosságúvá válik a járművek közötti kommunikáció
Nálunk, a Boschnál természetesen már ma is mindenki azon dolgozik, hogy a szép új világ zökkenőmentesen és biztonságosan köszönthessen be. Ugyanakkor mindehhez tulajdonképpen már most rendelkezésre áll a szükséges technológia. Ezt az olyan jelenlegi rendszerek alapozták meg, mint a távolságtartó – adaptív – tempomat, az automatikus parkolóasszisztens, a vészfékasszisztens, a sztereó videókamera és a sávtartó asszisztens. A fent említett teljesen automatikus parkolás mellett szintén 2015-től kínáljuk a forgalmi dugó asszisztenst – megkönnyítve a közlekedést a sűrű forgalmú útszakaszokon. Az autópályákon teljes önvezető funkcióval rendelkező rendszer is megérkezhet a piacra 2020-ig. Mire is van szükség mindehhez? Többféle alrendszer összekapcsolt, együttesen harmonikus működésére. Továbbá hálózatba kapcsolt, egymással kommunikálni képes járművekre, amelyek európai előírási normáinak megvalósítása már 2014-ben megkezdődött.
A sávváltást segítő és sávtartó asszisztensek is mérföldkövet jelentettek az önjáró autóhoz
Ahogy nekünk, embereknek, ugyanúgy az önjáró autónak is állandóan „látnia”, ismernie kell folyamatosan változó környezetét. Ez érzékelők és kamerák segítségével valósítható meg. Környezete ismeretén túl, az autonóm autónak pontosan kell „tudnia”, hogy éppen hol jár, ehhez szükséges a precíz navigáció. A műholdakkal kommunikáló rendszeren túl a közúti jelzéseket is figyelembe kell vennie, értesülnie kell az időszakos forgalmi változásokról, útlezárásokról. Az előre nem látható, nem tervezhető események miatt is a járműnek önállóan kell döntéseket hoznia, egyebek mellett arról, hogy mikor és milyen mértékben lassítson, gyorsítson és kormányozzon. Szintén kezelnie kell azt az esetet, amikor az önvezető rendszer meghibásodik, hogy ilyenkor is automatikusan biztonságban szállítsa a járműben utazókat – például az autó lehúzódjon a leállósávba. Ugyanez igaz azokra a szituációkra is, amikor maga a jármű valamely funkciója megy tönkre. Ehhez például kettős, elektronikusan vezérelt irányítórendszerek szükségesek, így amikor az elsődleges fék- vagy kormányberendezés meghibásodik, működésbe lép a másik, vagy alternatív vészrendszer.
Szintén 2015 újdonsága a Bosch forgalmi dugó asszisztense
Látható, hogy az autonóm autó megvalósulásában nélkülözhetetlen a járművek közötti és a más egységekkel folytatott kommunikáció, vagyis a hálózatba kapcsoltság. Ily módon be nem látható útszakaszokon is biztonságosan meg tud állni a jármű az úton felbukkanó akadály – például egy lerobbant jármű vagy útépítés – előtt. Ugyanez útkereszteződéshez, közlekedési lámpához közeledve is igaz, például ahhoz igazítva a jármű sebességét, hogy mikor vált zöldre vagy éppen pirosra a lámpa. Ehhez persze mindenütt egységes kommunikációs normák szükségesek, amelynek alapja már megvalósult. Szintén meg kell teremteni az önjáró autók jogi hátterét, hogy az egyes piacokon legálisan üzemelhessenek ezek a fokozott biztonságot hozó járművek. Valamint össze kell még hangolni az „okosautók” megvalósításhoz szükséges – többségében már létező – rendszereket, hogy a jövő járművei minden körülmények között kényelmes és biztonságos célba jutást biztosítsanak. A Bosch fejlesztőgárdája nap mint nap azon dolgozik, hogy ez mielőbb bekövetkezhessen, mert tudjuk: a holnap most kezdődik.
Számunkra az önvezető autó esetében is fő a biztonság
Amikor a technológia előrébb jár, mint a jogszabályi környezet.
Ez bizony így van. Főleg Európában jelent ez komoly akadályokat egyelőre. Viszont már megkezdődtek az egyeztetések, hogy mindez változzon!
Mondjuk az érdekel, hogy mit csinál egy önvezető autó, ha nincs elsőbbsége, de valaki ennek ellenére elsőbbséget ad neki? Vagy integet a bácsi a járdánál, hogy menjen csak el az autós?
A rendszer „intelligenciája” is folyamatosan fejlődik. Vannak olyan szituációk, amelyekre nehéz felkészülni, de azon dolgozunk, hogy a lehető legbiztonságosabb megoldásokat helyezzük előtérbe.
Szép napot kivánok azt szeretném kérdezni hogy ha meg valósul ez a rendszer és életbe lép akkor pl akinek nincs jogsija az is be ülhet az utastérbe tehát a vezetö üléshez bárki ülhet ?
Kedves Pista!
A jelenlegi jogszabályi elképzelések mellett biztosan nem! Európában jelenleg kidolgozás alatt áll az egységes jogi szabályozás. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a jogalkotók ragaszkodnak ahhoz, hogy a jármű vezetőülésében helyet foglaló személyek képesek legyenek visszavenni az irányítást bizonyos esetekben.