Ismét megcsodálhatják a nézők a Le Mans-i 24 órás verseny előtt a Bosch és a Ligier Automotive közös fejlesztésű hidrogénhajtású versenygépét. Az elmúlt időszakban sokat dolgoztak mérnökeink a különleges járművön, ami egy év alatt izmosodott egy kicsit és kiforrottabb lett.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy a Bosch és a Ligier Automotive közösen fejlesztett egy hidrogénhajtású járművet. Miután tavaly, a Le Mans-i 24 órás verseny előtt nyilvánosan is bemutatták a Ligier JS2 RH2-t, idén újabb bevetésre indul a különleges versenygép. 2024. június 15-én ugyanis a hidrogénhajtású Ligier ismét a Le Mans-i versenypályára gurul, a hidrogénüzemű versenyautók futamán, néhány órával a legendás verseny rajtja előtt. A Bosch és a Ligier különleges járműve a MissionH24 hidrogén-elektromos prototípusával (H24) és más, alternatív hajtásláncú gépekkel méri össze tudását.
Szintlépés hidrogénhajtással
Ezek után nem túlzás azt állítani, hogy új szintre lép a versenygép. Persze a Le Mans-i fellépést komoly munkálatok előzték meg, az elmúlt hónapokban intenzív teszteket végeztek a mérnökök a motorral, illetve a teljes járművel kapcsolatban, hogy az hosszabb távokon is megbízhatóan működjön, valamint azért, hogy a hajtási koncepció is optimálisan teljesítsen.
Hétköznapokban is hasznos kísérlet
A fenti fejlesztések eredményei persze nemcsak a versenysportban hasznosíthatók, hanem a későbbiekben a hétköznapi életben is. A motorsportban használt hidrogénhajtás fejlesztése és tervezése ugyanis lehetővé teszi, hogy a különösen igényes technológiát már most a versenypályán teszteljük, a tapasztalatokat pedig később a mindennapokban is felhasználjuk.
Még tovább izmosodott egy év alatt
Az elmúlt hónapokban a Bosch és a Ligier Automotive szakemberei tovább dolgoztak a járművön, ennek köszönhetően a 3,0 literes biturbó hidrogénmotor teljesítménye a 420 kW-ról 443 kW-ra növekedett, a nyomatéka pedig már eléri a 650 Nm-t. Emellett mérnökeink tesztekkel és szimulációkkal biztosították, hogy a hidrogénhajtás szélsőséges körülmények között, vagyis 0° és +35°C közötti külső hőmérsékleten is megbízhatóan működjön.
A tesztek során a jármű többször is elérte a 280 km/óra feletti sebességet. Összességében több mint 5000 kilométert teljesített versenypályán, nagy terhelés mellett, különösebb probléma nélkül. Ez az igénybevétel nagyjából megfelel annak a versenytávnak, amelyet az elmúlt években a Le Mans-i 24 órás verseny győztes csapatai megtettek.
Impozáns műszaki adatokat tudhat magáénak a JS2 RH2
Biztonsági szempontok
A versenyautó tervezésekor a végsebesség és a dinamikus gyorsulás mellett kiemelt figyelmet fordítottak a biztonsági szempontokra is. A munkálatok során a mérnököknek az üzemanyagrendszer megtervezése és beépítése jelentette a legnagyobb kihívást. Persze sikerült megoldani a feladatot. A 700 bar üzemi nyomásra tervezett tartályokat a gép utascellájába integrálták, ez a szénszálas alkatrész a legbiztonságosabb része a járműnek. A Ligier JS2 RH2-vel szerzett tapasztalatokat – így például az aktív és passzív intézkedéseket tartalmazó komplex hidrogénbiztonsági koncepció kialakítását – mindkét vállalat haszonsítani tudja a hétköznapokban is.
Közös munka gyümölcse
A Ligier JS2 RH2 fejlesztése során a Bosch Engineering volt felelős az átfogó járműtervezésért, így például a motor és a hidrogéntartály, valamint a többlépcsős hidrogénbiztonsági rendszer kivitelezéséért. A Ligier Automotive pedig a jármű dinamikai teljesítményének fejlesztését és a monocoque tervezését vállalta magára – beleértve a meglévő Ligier JS2 R vázának teljes adaptációját és a teljes hűtési rendszert.
Egy kis Ligier történet
A francia-amerikai Ligier Automotive jelenleg versenyautók gyártásával foglalkozik. A több évtizedes tapasztalt miatt képes különleges járműveket, akár pályaversenyekre alkalmas autókat gyártani. Múltjához pedig hozzátartozik, hogy 1976 és 1996 között Formula-1 konstruktőrként is komoly tapasztalatot szerzett. 2014 óta a Ligier összesen mintegy 580 versenyautót épített. Ráadásul a Ligier Automotive a Ferrari mellett az egyetlen autógyártó 1998 óta, amelyik ugyanabban az évben megnyerte a daytonai 24 órás, a sebringi 12 órás és a Le Mans-i 24 órás versenyt saját kategóriájában.
Máshogy is megy
Vállalatunk nemcsak hidrogénhajtású versenyautók tervezésében van otthon. Nagy sikereket értek el a Bosch által gyártott hibrid rendszert használó versenyautók több sorozatban is, például a Nemzetközi Motorsporszövetség (IMSA) által rendezett WeatherTech SportsCar versenyein a GTP (Grand Touring Prototype) géposztályban. A Bosch által fejlesztett hibrid rendszer előnye, hogy rugalmasan használható, különféle jármű- és motorkoncepciókkal kombinálható, miközben továbbra is kiemelkedő teljesítményt kínál, a hajtásba bekapcsolódva 50 kW, rekuperációs üzemmódban pedig 200 kW teljesítményt produkál. Az LMDh rendszer emellett költséghatékony a szabványosított alkatrészeknek köszönhetően, lehetővé téve a járműgyártók és csapatok számára, hogy vonzó körülmények között versenyezzenek az olyan hosszútávú klasszikus versenyeken, mint például Le Mans, Daytona, vagy Sebring.
A hidrogént nem csak elégetni lehet
Bár a Bosch és a Ligier versenyautója gyakorlatilag egy hagyományos belsőégésű motort használ hidrogén üzemanyaggal, ezt a gázt nem csak elégetni lehet. A kémia reakcióra alapozott üzemanyagcellák egy másik alternatívát jelentenek. Az ilyen megoldások esetében a villanymotorral hajtott járművek feltöltése néhány perc alatt megvalósítható, hiszen elég a hidrogéntartályt feltankolni sűrített gázzal. Az üzemanyagcellákban ezt a hidrogént használjuk energiatermelésére. A zöld hidrogénnel hajtott jármű esetében a folyamat „egyetlen mellékterméke” – ami az utazás során keletkezik – a víz. Ha feltöltöttük a jármű hidrogéntartályát, már nem kell aggódnunk, hány kilométert tehetünk meg, hiszen egy kilogramm sűrített hidrogénnel egy személyautó 100 kilométert is megtehet, ezért az üzemanyagcellás járművek hatótávolsága megközelíti a belső égésű motorokkal szerelt társaikét, miközben a tankolás hasonlóan gyors folyamat.
