Akkreditált olaszországi szervezetek mérték le a Mercedes-Benz személyautók károsanyag-kibocsátását valós körülmények között. A mérést végző szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogyan viszonyulnak a tesztjárművek eredményei a gyárilag meghatározottakhoz, valamint a különböző technológiák értékei egymáshoz képest.
A kísérletet három olaszországi nagyvárosban és azok környékén végezték. Milánó és Torino mellett az olasz főváros, Róma utcáin is próbára tették a három járművet az olasz szakemberek. A projektet a Mercedes-Benz mellett a Bosch is támogatta. A hitelesített méréseket a CSI és az IMQ-csoport mérnökei végezték. Előbbi az egyetlen olyan olaszországi tesztközpont, amelynek mérési eredményeit az Euro NCAP és a Green NCAP is elfogadja. A háromfős mezőny a következő autókból állt:
- Mercedes-Benz A 200 d
2 literes, 150 lóerős dízelmotor - Mercedes-Benz B 160
1,3 literes, 109 lóerős benzinmotor - Mercedes-Benz C 300 de EQ-POWER
2 literes dízel plug-in hibrid 194 + 122 lóerős dízel és elektromos erőforrásokkal
Az olasz nagyvárosok híresek a meglehetősen bonyolult és hektikus közlekedésükről. Nem vállalkozott tehát könnyű feladatra a gyártó, amikor ezen körülmények között szeretett volna bizonyítani. Ugyanakkor a csillagos márka fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy mindkét működési elv erőforrásai sokat fejlődtek az elmúlt években környezetvédelmi szempontból is.
Az olasz nagyvárosok úthálózata meglehetősen hektikus
Az RDE (Real Drive Emissions) teszteket ma már minden új személyautónak teljesítenie kell. Ezek a mérések a közúti forgalom előtt is megnyitott szakaszokon zajlanak, valós forgalmi viszonyok között. A végkifejlet kiszámíthatatlan, dugók, közlekedési lámpák, körforgalmak, sok megállás és elindulás színesíti a mérési ciklusokat. A tesztek során úgynevezett PEMS (Portable Emission Measurement System) eszközöket használnak. Ezek a kompakt berendezések az autóra rögzítve mérik a kibocsátott szennyező anyagokat, például a nitrogén-oxidok (NOx) mennyiségét.
Az autó hátuljára rögzített mobil mérőállomásnak nem lehet hazudni
Ezekre a finom részecskékre különösen odafigyeltek a CSI szakemberei a mérés során, hiszen a városokban ezek okozzák a legnagyobb problémát a legújabb felmérések szerint. A torinói mérések során 90 perces utazást szimuláltak. Ennek során városi, városon kívüli és autópályás szakaszokat is teljesítettek a tesztjárművek. A milánói mérések során kizárólag a városi szakaszokra koncentráltak, a római útvonal pedig hasonlított az első mérési körre. A kizárólag városi mérésekre azért volt szükség, hogy a szakemberek össze tudják hasonlítani a járművek által beszívott levegő és a kipufogott levegő károsanyag-koncentrációját.
A mérések meglepő eredményeket hoztak, szerencsére nem a szó kellemetlen értelmében
Az első és legfontosabb megállapítás, hogy a tesztben résztvevő mindhárom autó visszaigazolta a laboratóriumi mérések során rögzített határértékeket, vagyis azoknál is jobb eredményeket produkáltak. Érdekesség, hogy az Euro 6d dízelmotorok nitrogén-oxid-kibocsátása és részecskeszáma alacsonyabb volt, mint közvetlen befecskendezéses benzines testvéréé. Persze, mindezt úgy produkálták, hogy mindketten a határértékek alatt maradtak. A korábbi tesztek tapasztalatainak – amelyek szerint a korábbi erőforrásokkal szerelt személyautók nem tudták teljesíteni a laboratóriumi határértékeket – egyik esetben sem volt nyoma.
Minden jármű jobban teljesített, mint ahogy azt a szakemberek vártál
Érdekes tapasztalata volt a milánói tesztnek az is, hogy a forgalomban résztvevő, láthatóan rossz műszaki állapotú járművek piszkos levegőjében autózva a mérőműszerek akár 2000-szeres károsanyag-koncentrációt is mértek a tesztjármű kipufogógázához képest. Az így beszívott levegőt a rendszer ugyanúgy megtisztította, vagyis ezek a járművek tulajdonképpen tisztítják a szennyezett városi levegőt. A tesztek során egyik autó sem regenerálta a részecskeszűrőjét, ugyanakkor a szakemberek szerint szó sincs arról, hogy egy ilyen folyamat úgynevezett emissziós csúcsot jelentene a legújabb generációs belsőégésű motoroknál! A regenerációs folyamatot is figyelembe véve a részecskék kibocsátási szintje összességében alacsonyabb, mint a megengedett küszöbérték egyötöde.
