Ellenségből barát

Szintetikus üzemanyagok használatával csupán Európában akár 2,8 gigatonnával kevesebb széndioxid kerülhet a levegőbe 2050-ig. Ehhez azonban időben kell lépni.

Sokaknak impozánsak a csendes, kipufogógázoktól mentes villanyautók, amelyeknek csak a töltése jelenthet környezeti terhelést – amennyiben nem zöld energiával termelt áramot „tankolnak”. Ugye mennyivel egyszerűbb lenne környezetbarát módon közlekedni, ha a belsőégésű motorral hajtott járművek sem eregetnének káros anyagokat, főleg széndioxidot? Egy friss Bosch-tanulmányból kiderül, hogy szintetikus üzemanyagok alkalmazásával akár ez utóbbi cél is megvalósítható. Németország 2016-os teljes széndioxid-kibocsátásának a háromszorosával, vagyis 2 800 milliárd kilogrammal kevesebb széndioxid juthat a levegőbe 2050-ig, ha a tervezett ütemben sikerül felfuttatni a szintetikus üzemanyag előállítását és forgalmazását. Ezzel megvalósulhat az olyan belsőégésű motor, amely szinte egyáltalán nem bocsát ki káros anyagot. Sőt, az ezt lehetővé tevő szintetikus üzemanyag előállítási folyamata során éppen az ellenkezője történik, azaz megkötik a széndioxidot. Így ez a globális felmelegedésért felelős gáz nem az emberiség ellenségeként létezik tovább, hanem járműveink üzemanyagának fontos alapanyagává válik. Ahogy Dr. Volkmar Denner, a Robert Bosch GmbH. igazgatótanácsának elnöke fogalmazott, „szintetikus üzemanyagokkal a dízel- és benzinmotoros járművek széndioxid-semlegessé válnak, és nagyban hozzájárulnak a globális felmelegedés mérsékléséhez”. Elsőre mindez csupán utópisztikus álomnak tűnhet, pedig valójában nagyon is megvalósítható stratégia.

Tenni szeretnél valamit a tisztább környezetért? Ülj autóba és kocsikázz egy kicsit!

Az elfogadott környezetvédelmi célkitűzések érdekében, az elkövetkező négy évtizedben a közlekedés okozta széndioxid-kibocsátást világszerte a felére kell mérsékelni, illetve a fejlett országokban legalább 85 százalékkal csökkenteni kell annak mértékét. Ez a tény pedig már önmagában szükségessé tesz egyéb megoldásokat is a villanyautók bevezetése mellett. Ráadásul, ha mindenki elektromos személyautóval járna, akkor is rengeteg tehergépkocsi, autóbusz, repülőgép, hajó és számos más jármű maradna, amelyek – a jelenlegi tudásunk szerint – ontanák magukból a füstöt. A szinte károsanyag-kibocsátás nélkül üzemelő belsőégésű motorok már csak ezért is igazán ígéretes alternatívát jelentenek, akár személyautókban is. Hiszen a gyakorlatilag korommentes égést biztosító szintetikus üzemanyagok a maiaknál jóval egyszerűbb és olcsóbb kipufogógáz-kezelő rendszert igényelnek. Ezenkívül az üzemanyag-utánpótlás és a járművek szervizelése is egyszerűen biztosítható, hiszen a töltőállomás- és a szervizhálózat már jelenleg is adott. Számításaink szerint, akár még az elektromos személyautók árának jelentős csökkenésével is gazdaságosabban üzemeltethető majd egy hibrid személyautó szintetikus üzemanyaggal, mint egy villanyautó.

Vízből először hidrogén állítható elő, majd ehhez ipari hulladék szén, szén-dioxid hozzáadásával készíthető szintetikus üzemanyag

Szintetikus üzemanyagok már manapság is előállíthatók. A gyártási folyamatban létrehozott hidrogén alkalmas üzemanyagcellás járművek meghajtására, míg a további lépésekben elkészülő szintetikus üzemanyag belsőégésű motorok, akár repülőgép-turbina hajtására használható. Ha a gyártás megújuló energiaforrások alkalmazásával zajlik, akkor a szintetikus üzemanyag előállítása gyakorlatilag egyáltalán nem terheli környezetünket. Norvégiában és Németországban – tesztjelleggel – már megkezdődött ezen üzemanyagok kereskedelmi árusítása. A meglévő töltőállomás-hálózat jóvoltából a piaci átállás gyorsan megtörténhet. Ráadásul a felhasználók szempontjából sem kíván kompromisszumot az újfajta üzemanyagok használata. Még a veterán autók is gond nélkül üzemeltethetők szintetikus üzemanyaggal, hiszen kémiai szerkezetét és alaptulajdonságait tekintve nagyon hasonlít a benzinhez. Széleskörű elterjedését jelenleg egyrészt a ma még magas előállítási költsége akadályozza, másrészt alig akad olyan üzem, amely alkalmas szintetikus üzemanyag gyártására. Továbbá a környezetbarát előállításhoz elegendő mennyiségű megújuló energiára is szüksége van az iparnak, és ez annak árát, valamint közvetve az üzemanyagét is befolyásolja. A tömegtermelés felfutásával, 1,0-1,4 eurós (304-426 forintos) literenkénti árral számolnak a szakemberek. A bioüzemanyagokkal ellentétben pedig semmilyen mennyiségi korlátja nincs a szintetikus üzemanyagok előállításának.

A repülőgépek esetében is megfelelő alternatíva lehet a szintetikus üzemanyag

A szintetikus üzemanyagok gondolata korántsem új keletű. Már több mint száz évvel ezelőtt felmerült, hogy a járművek hajtóanyagaként alkalmazott üzemanyagot jó lenne mesterségesen előállítani. Németországban az 1920-as évekre nem csupán többféle eljárást dolgoztak ki szintetikus üzemanyag előállítására, hanem egy ilyen üzem is megvalósult. Az 1950-es években az USA is követte a német példát. Ezután mégis megtorpant a kezdeményezés, és csak mostanában erősödik újra a környezetbarát olaj előállításának igénye. Habár földgáz is alkalmas e célra, hajdan szén szolgált alapanyagul, amelyet gőzöltetéssel, majd cseppfolyósítással alakítottak folyékony szintetikus üzemanyaggá. Ily módon tiszta égést biztosító benzin, kerozin és gázolaj egyaránt előállítható. Tehát valamennyi nagy szennyezésű jármű csupán szintetikus üzemanyag használatával jóval inkább környezetbarát üzemelésűvé válik, és ez mindenkinek előnyös – akár környezetvédelmi, akár gazdasági szempontból vizsgáljuk a kérdést.

Feliratkozás a hírlevelünkre:

Kapcsolódó bejegyzések:

Forradalom előtt a közlekedés

Nincs gáz, ha gáz van

Tankolj vizet az erőért