Érdekes trendet figyelhettek meg azok, akik autóbeszerzésben gondolkodtak az utóbbi hónapokban. Van olyan gyártó, akinél szó szerint kikoptak a dízelek a kínálatból. Pedig a tisztán elektromos járművek nem mindig jelentenek megfelelő alternatívát.
Magyarországon az új személygépjárművek értékesítésének jelentős részét hosszú évek óta a céges autók adják. A vállalati autóflották világában és általában a magyar néplélekben hosszú éveken keresztül a dízelmotor jelentette az egyetlen logikus választást. Alacsony fogyasztás, nagy hatótáv és kedvező üzemeltetési költségek jellemezték ezt a technológiát. Az autóipar azonban jelentős átalakuláson megy keresztül: a szigorodó környezetvédelmi előírások, a változó gyártói stratégiák és az elektrifikáció előretörése új alternatívákat hozott a magyar piacra is.
A hálózatról tölthető hibridek ma már szinte mindenben hozzák a dízelek szintjét, sőt sok esetben jobbak is azoknál
Ebben a környezetben egyre nagyobb figyelem irányul a hálózatról tölthető hibridekre, vagyis a PHEV (Plug-in Hybrid Electric Vehicle) modellekre. Vajon ezek jelentik a tökéletes megoldást a dízelek kiváltására?
Mi az a hálózatról tölthető hibrid?
A plug-in hibridek a belső égésű erőforrással szerelt és a tisztán elektromos autók előnyeit ötvözik. Akkumulátorukat külső forrásból is tölthetjük, miközben egy belsőégésű motor is kapcsolódik a hajtáslánchoz, amely így hosszabb távokon is képes mozgatni az autót. Mindezt úgy, hogy a lassításkor visszanyert energiát felhasználva kedvező fogyasztást biztosít hibridként is.
A koncepció ideális átmenetet jelent. Egy ilyen autó rövidebb, napi használat során akár teljesen elektromosan közlekedhet, hosszabb utak esetén pedig nem kell a töltőhálózat elérhetősége miatt aggódni.
Látszólag semmi különleges nincs benne. Valójában két teljes értékű hajtásláncot takar a karosszéria, ugyanakkor ez nem jelent dupla szervizköltséget, sőt!
Nem is annyira fiatal technológia
A sorozatban gyártott hálózatról tölthető hibridek története 2008-ban kezdődött. Ekkor mutatta be a BYD az F3DM névre keresztelt modelljét. Ezt követte a Toyota Prius és a Volvo V60 hálózatról tölthető változata, amelyek 2012-ben jelentek meg és Európában is elterjedtek. Nem sokkal később a Volkswagen-csoport is bemutatta első PHEV hajtásláncát. 2014-ben érkezett a Golf GTE, majd a Passat GTE, és a Skoda Superb iV modellcsalád. A Volvo és az utóbb felsorolt modellek jónéhány Bosch alkatrészt tartalmaztak, sőt magyar vonatkozásai is voltak ezeknek az autóknak.
Az első, nagy sorozatban gyártott hálózatról tölthető hibrid autót a BYD dobta piacra még 2008-ban
Generációkon átívelő együttműködés
A Volkswagen-csoporthoz tartozó márkák gyakorlatilag a kezdetektől a Bosch technológiákat használják. A korai plug-in hibridek egyik legnagyobb korlátja a viszonylag kis akkumulátor volt. Az első generációs rendszerek jellemzően 8–13 kWh kapacitással rendelkeztek, ami nagyjából 20–50 kilométer elektromos hatótávot biztosított számukra.
A legújabb generáció azonban jelentős fejlődésen ment keresztül ezen a téren is. Az akkumulátorok kapacitása ma már 20–25 kWh között mozog, amely akár 100–120 kilométeres elektromos hatótávot is lehetővé tesz ezeknek az autóknak. Ez alapjaiban változtatta meg a használati filozófiát is. Míg korábban egy hibrid autóról beszélhettünk, amely időnként elektromosan is képes volt közlekedni, a modern plug-in hibridek inkább elektromos autóként működnek, amelyet szükség esetén egy belsőégésű erőforrás támogat hosszabb utakon.
A legújabb generációs hálózatról tölthető hibridek már akár több mint 100 kilométert is megtesznek tisztán elektromosan, ráadásul ezt télen is tudják, a belsőégésű motor indítása nélkül
Már nem csak otthon tölthetünk
Termesztésen a hajtáshoz kapcsolódó komponensek fejlődése is segítette a hatótáv növekedését. A Bosch mérnökei, köztük budapesti kollégáink hatékonyabb energiamenedzsmenttel járultak hozzá a hatótáv gyarapodásához. Emellett sokat fejlődött az akkumulátorok töltésmenedzsmentje is. A korábbi modellek jellemzően legfeljebb egy fázisról, 16 A áramerősséggel voltak tölthetők, így a teljes töltés több órát vett igénybe.
A legújabb modellek már:
- három fázison 16 A áramerősséget, azaz 11 kW-os AC töltést támogatnak,
- vagy akár 50 kW-os DC gyorstöltést is képesek fogadni,
- így ideális körülmények között egy órán belül teljesen feltölthetők.
Már nemcsak AC töltéssel számolhatunk az új hálózatról tölthető hibridek esetében, hiszen a DC töltés is elérhető az új modellek többségénél
Miért lehet ideális választás?
Eddig sokan azért döntöttek mellettük, mert a zöld rendszámmal jónéhány kedvezmény járt melléjük. Akik azonban valóban céges autóként használták ezeket, az üzemeltetési költséget is számításba vették. Éppen ezért nem zuhant be az értékesítésük Magyarországon az említett kedvezmények megvonását követően. Na, meg azért sem, mert a kínálatból lassan kikopó dízelek helyett valódi alternatívát kínáltak.
Jogosan merül fel a kérdés, ha már így van, miért nem tisztán elektromos autók felé tolódott a piac. Ezek ugyan városi környezetben kiváló alternatívát jelentenek, de sok ember számára még mindig kérdéses a hosszabb utak kezelése vagy a töltőinfrastruktúra elérhetősége. A modern plug-in hibridek egyik legnagyobb erőssége a rendkívül hatékony energiafelhasználás. Ma már egy közel kéttonnás SUV személyautó esetében is reális lehet a 100 kilométer körüli elektromos hatótáv.
Hibrid üzemben, normál körülmények között ezek a járművek sem fogyasztanak többet 7 liternél 100 kilométeres távolságon. Ez az érték ráadásul rendszeres töltés mellett jelentősen csökkenthető. A gyakorlatban ez sok esetben alacsonyabb kilométerköltséget eredményezhet, mint a korábban etalonnak számító dízel esetében.
Digitális szolgáltatások és kényelem
Az eddig felsoroltak mellett a modern hálózatról tölthető hibridek nem csupán a hajtáslánc területén fejlődtek. A legtöbb új modell már hálózatba kapcsolt, vagyis egy mobilalkalmazás segítségével ellenőrizhetjük a töltés állapotát, az utastér előfűtését vagy hűtését, az ajtók állapotát, vagy akár vezérelhetjük a parkolást is.
Ezeknél a modelleknél már minden kényelmi funkciót megkapunk, ezek eddig csak a villanyautókhoz voltak elérhetők
A kérdés már nem az, hogy van-e létjogosultsága a plug-in hibrideknek, hanem az, hogy az adott felhasználási környezetben ki tudjuk-e használni a bennük rejlő lehetőségeket. Ha igen, akkor jelenleg nem létezik olyan technológia, amely hasonlóan sokoldalú és megnyugtató választ adna napjaink mobilitásának kihívásaira.
Hálózatról tölthető hibridekről szóló podcast adás vendége volt nemrég Gergen Péter, a magyarországi Bosch csoport elektromobilitásért és járműdinamikáért felelős alelnöke. Az adás ide kattintva érhető el:
