Mi történik akkor, ha egy önvezető jármű menet közben meghibásodik, vagy valamilyen váratlan probléma lép föl, például egy falevél az egyik kamerára, vagy érzékelőre tapad? A Bosch olyan megoldáson dolgozik, amelynek segítségével biztonságosan működhetnek az önvezető rendszerek, még ilyen esetekben is.
Hiába tökéletesítik az autógyártók és az autóipari beszállítók az önvezető rendszereiket, sokak számára még mindig félelmetes elképzelni, hogy olyan járműben utazzanak, amelyben nincs vezető, kizárólag egy gép irányít. Különösen igaz ez azokban az esetekben, amikor menet közben valami nem várt probléma történik. Elég sokmillió megtett kilométerenként egyetlen baleset ahhoz, hogy az önvezető autókkal kapcsolatban csökkenjen az emberek bizalma. Vállalatunk azonban olyan megoldáson dolgozik, amely a legkritikusabb helyzetre is képes megnyugtató választ adni.
Ennek a kutatásnak a lényege, hogy az önvezető, ténylegesen is emberi felügyelet nélkül működő járművek menet közben is képesek legyenek önellenőrzésre és még akkor is biztonságosan működjenek, ha valamilyen műszaki problémát észlelnek.
A Bosch kis sebességgel közlekedő minibuszokat és tehergépjárműveket tesztel két németországi helyszínen is. A kisbuszok előre meghatározott útvonalon képesek teljesen önállóan, emberi beavatkozás nélkül haladni, a teherszállítókban pedig egyelőre még sofőr is helyet kapott. Ezek a járművek is segítség nélkül képesek centiméteres pontossággal beállni szűk helyekre és felvenni a rakományt, mindenféle emberi beavatkozás nélkül. Az ilyen járműveket jól lehet használni logisztikai központokban, forgalmasabb tömegközlekedési útvonalak közötti ingázásra, egyetemi, vagy kiállítási központokban, de hasonló megoldást terveztek a tokiói olimpiára is. A legfontosabb, hogy ezek a járművek biztonságosan eljuthassanak egyik pontból a másikba.
A tesztprogramban résztvevő járművek
Ez persze még jól feltérképezett helyszíneken is csak úgy lehetséges, ha a járművek képesek menet közben saját rendszerük ellenőrzésére – vagyis öndiagnosztikai feladatok elvégzésére, emellett pedig meg is kell tudniuk birkózni minden műszaki hibával, hogy folytathassák az útjukat. Ha pedig olyan kritikus helyzet adódik, amikor ez nem lehetséges, képesnek kell lenniük ezt észlelni és jelezni a központi rendszernek. A Bosch 3F projektjének célja, hogy a fentieket megvalósítsák.
A kulcsszó: redundancia
Az áramellátás és a fontos rendszerek a nagyobb biztonság érdekében decentralizáltak és redundánsak, vagyis két 48 voltos akkumulátor is van a járműben és a különböző érzékelők kiesése sem jelent azonnali üzemzavart. Az akadályok megbízható észlelése érdekében pedig több lidar és radar érzékelőt telepítettek a jármű különböző pontjaira, lehetővé téve a környezet teljeskörű megfigyelését. A 360 fokos kép megjelenítésével és a holtterek kiiktatásával mindez egy 3D-s védelmi zónát hoz létre. A rendszer pedig nemcsak a mozdulatlan tereptárgyakat és objektumokat észleli, hanem azokat is, amelyek mozognak és bizonyos ideig takarásban vannak. Így számít a másik autó mögül kilépő gyerekre, vagy egy másik autó előtt közlekedő kerékpárosra is.
Egymást segítő rendszerek
Mi történik, ha egy önvezető jármű valamelyik kamerája vagy érzékelője nem működik, mert például egy nejlonzacskó, vagy nedves falevél csavarodott fel rá? Ilyen esetekben kerül előtérbe egy másik érzékelő, de a tájékozódását segítő különböző alrendszerek is képesek „kisegíteni” egymást. A kamera, a radar, vagy a lidar is együtt tud működni, hiszen a különböző technológiák mind-mind a jármű érzékszervei. És valóban. mindez nagyon hasonlít az emberi érzékeléshez: ha a fények hirtelen kialszanak egy szobában, akkor más szerveink lépnek működésbe, és szemünk helyett a fülünket, tapintásunkat használjuk intenzívebben. A Bosch által tervezett önvezető rendszer is hasonló logikával működik, tehát ha a kamera nem „lát”, a jármű a lidar- és radarrendszerekkel gyűjti be az környezeti információkat, miközben a jármű lelassít és próbál az adatoknak megfelelően manőverezni, ha pedig ez nem lehetséges, biztonságosan félreáll.
Fékez, ha meglát valakit
A buszok reagálnak az előre meghatározott és jól feltérképezett útvonalon megváltozott körülményekre. A járműveket úgy programozták, hogy lassítsanak, ha bármilyen mozgó vagy ismeretlen tárgyhoz közelednek. Amint azonban sikerült azonosítani az adott tereptárgyat, például egy utcai lámpát, ismét az adott szakaszon maximális sebességgel folytatják az utazást. Közvetlen veszély esetén a jármű elővigyázatosságból leáll. A cél az, hogy a gép valós időben hozzáigazítsa sebességét a változó körülményekhez, miközben képes folytatni az útját, még akkor is, ha rendszerhiba következik be, vagy akadály kerül az útjába. Az önvezető autók tehát tulajdonképpen redundáns rendszerek, így egy-egy komponens meghibásodása nem jelent azonnali vészmegállást. A járművek emellett folyamatos kapcsolatban állnak egy központi rendszerrel, így minden pillanatban lehet ellenőrizni őket és amennyiben szükséges, az operátor bármikor beavatkozhat, vagy segítséget küldhet a járműhöz.
San Joséban is tesztelnek
A Bosch nemcsak önvezető kisbuszokkal és tehergépjárművekkel, hanem személyautókkal is végez teszteket. Az egyesült államokbeli San Joséban a Daimlerrel közösen kezdett tavaly év végén egy kísérletbe, amelynek keretében önvezető Mercedes-Benz S osztályú autók szelik át a metropoliszt. A Bosch és a Daimler ettől azt remélik, hogy a kísérlet során a SAE besorolása szerinti legmagasabb, 4. és 5. szintű önvezető járművek további fejlesztéséhez hasznos és fontos tapasztalatokat szereznek. A projekt célja ugyanis egy olyan, nagyvárosokban működtethető, önvezető autókból álló személyszállító rendszer kiépítése, amely felhő alapú és a végfelhasználóknak egy telefonos alkalmazáson keresztül elérhető.