Skip to main content
 
Történelem

Bukásból lett sikersztori

2021-07-13 No Comments 14 perc olvasási idő
Bukásból lett sikersztori

Mikor és hogyan kezdődött ez a máig tartó sikertörténet? Miért volt kudarcra ítélve az első próbálkozás? Ezekre, na és sok más kérdésre is választ adunk most, többek között arra is, hogyan lett a mesterséges intelligencia terén megkerülhetetlen szereplő a Bosch.

Kudarccal kezdődött

A mágneses gyújtást már 100 évvel ezelőtt szerette volna kiváltani a Bosch, de akkor a technológia még nem tartott ott, hogy ez megoldható legyen

A mágneses gyújtást már 100 évvel ezelőtt szerette volna kiváltani a Bosch, de akkor a technológia még nem tartott ott, hogy ez megoldható legyen

Vállalatunk több mint 100 évvel ezelőtt nyújtotta be első szabadalmát egy elektronikai termékkel, nevezetesen a motorok elektromos gyújtóegységével kapcsolatban. Ez az ötlet azonban abban a formában soha nem valósult meg a gyakorlatban, mivel volt vele egy kis probléma: a használat közbeni rázkódást nem bírta az eszköz. A sikertörténet ezért ennek kapcsán egy kicsivel később, körülbelül hatvan évvel ezelőtt kezdődött, tulajdonképpen a félvezető technológiának köszönhetően. Ez tette lehetővé az összetett elektronika használatát az autókban.

Jöjjenek a félvezetők

Gotthold Zielasek a fejlesztésekkel foglalkozó egyik úttörő mérnök 1954-ben

Gotthold Zielasek a fejlesztésekkel foglalkozó egyik úttörő mérnök 1954-ben

Azonban hatvan évvel ezelőtt – amikor döntést kellett hozni arról, hogy belevágjon-e a Bosch a félvezetők fejlesztésébe és gyártásába – is adódott egy nagy dilemma. Miért lépne porondra a vállalat egy olyan üzletágban, amely kapcsán a cégnél senkinek sincs gyakorlati tapasztalata? Mégis belevágtunk, mert azt reméltük, hogy az akkor élvonalbeli félvezető alkatrészek új és vonzó termékek gyártását biztosítják, amelyek megbízhatóak és strapabíróak, hatékonyabbá és megfizethetőbbé teszik az elektronikus rendszerek használatát. Ma már kijelenthetjük, jó döntést hoztak a Bosch akkori vezetői, hiszen félvezetők és elektronikai rendszerek nélkül a vállalat ma nem lenne az autóipari beszállítók között piacvezető.

Tévéből nem lesz autó

Az autók jobbá tétele csábító jövőkép volt. De mivel a Boschnak félvezető alkatrészeket kellett használnia, amelyeket akkoriban még csak a szórakoztatóelektronikához – például televíziókészülékekhez – fejlesztettek ki, még át kellett alakítani az eszközöket úgy, hogy biztosítani tudják a szükséges megbízhatóságot a jármű használata közben. Gondoljunk csak bele, egy televízióban a félvezető technológiának nem kell mindent elviselnie a sarkvidéki hidegtől a perzselő hőségig, a párától a rázkódásig, de egy autó burkolata alatt igen.

Karl-Ernst Boeters az egyik legnevesebb úttörője az integrált áramkörök fejlesztésének 1965-ben (a mikroszkópnál)

Karl-Ernst Boeters az egyik legnevesebb úttörője az integrált áramkörök fejlesztésének 1965-ben (a mikroszkópnál)

Ezzel szembesülve a Bosch az 1950-es években úgy döntött, hogy maga kezdi meg a félvezető elemek fejlesztését, hogy azok megfeleljenek a gépjárművekben tapasztalható kihívásoknak. A vállalat 1958-ban nyújtotta be első szabadalmát félvezető eszközre, konkrétan egy generátorszabályozóban használt félvezető diódára. Mivel a Bosch erőssége hagyományosan a kiváló minőségű mechanikai termékek gyártása volt, a szabadalmi bejelentés jelentős lépés volt.

Százféle feladathoz egy alkatrész

Az 1960-as évek közepétől már megkezdődött az autók alkalmazásspecifikus integrált áramköreinek (ASIC) fejlesztése. Ez azért volt fontos, mert a jármű elektronikája különösen megterhelő mechanikai és éghajlati viszonyoknak van kitéve. Az integrált áramköröknek viszont komoly előnyük van: lehetővé teszik funkciók százainak egyesítését egyetlen alkatrészben, jelentősen csökkentve annak kockázatát, hogy az egyes funkciók meghibásodjanak.

Bemutatjuk a Jetronic rendszert!

Az elektronikus alkatrészek használatát a generátorokban és a gyújtásrendszerekben egyre kifinomultabb megoldások követték. Ilyen volt a benzinbefecskendező-rendszer, amely méri a motorba kerülő üzemanyag mennyiségét, így optimális működést biztosít, miközben jelentősen csökkenti a fogyasztást.

A Jetronic bemutatása hozta meg a valódi áttörést

A Jetronic bemutatása hozta meg a valódi áttörést

A Jetronic elektronikus benzinbefecskendező ezért fontos mérföldkő volt az autóelektronika sikere felé vezető úton. Az 1967-ben elindított technológia lehetővé tette a szigorú emissziós előírások betartását, amely a jövőbeli fejlesztések alapjaként működött.

Analógból digitális

Az analóg elektronikát az 1970-es években a digitális követte, programozható memóriával és mikroprocesszorokkal. 1979-ben a Bosch megkezdte első digitális motorvezérlő rendszerének gyártását, amely egyszerre irányította a gyújtást és az üzemanyag-befecskendezést. A Motronic áttörést jelentett a járművek világában, ugyanis egy szabadon programozható vezérlőegységet jelentett és az ebben rejlő lehetőséget az autógyártók gyorsan felfedezték.

Az 1970-es években robbanásszerű volt a fejlődés
Egy IC látképe 1975-ből. Ez egy L-Jetronic rendszerben dolgozott

Fő a biztonság!

Az 1970-es évek végétől kezdve a Bosch egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a balesetek megelőzésére és azok következményeinek enyhítésére. Az 1978-as elektronikus blokkolásgátló rendszer (ABS) jó példa erre, csakúgy, mint a két évvel később piacra dobott légzsák-vezérlőegység, vagy éppen az elektronikus menetstabilizáló (ESP).

Az elektronikus blokkolásgátló rendszer biztonságosabbá tette a közlekedést

Az elektronikus blokkolásgátló rendszer biztonságosabbá tette a közlekedést

A rengeteg életmentő találmány bevezetését követően azonban újabb feladat adódott, meg kellett találni az egyes elektronikus rendszerek összekapcsolásának módját annak érdekében, hogy zökkenőmentes legyen a működés a különálló vezérlőegységek között.

Az 1980-as években vállalatunk ezért az autók információátvitelén kezdett el dolgozni, az eredmény a máig használt CAN-busz rendszer megalkotása lett! A CAN biztosítja az érzékelők közötti gyors és pontos információcserét, miközben továbbra is lehetővé teszi a rendszer számára, hogy elsőbbséget biztosítson az alapvető biztonsági funkciók, például ESP aktiválásának.

Kicsi, de nagyon tud

Fejlesztői környezet 1983-ból

Fejlesztői környezet 1983-ból

Egy másik elem is szerepet játszik az elektronika optimális működésének biztosításában: az 1980-as évek végén kifejlesztett mikro(elektro)-mechanikus érzékelők (MEMS) mérföldkőnek számítottak ezen a területen. Ezek az apró, mindössze 1,5 milliméter nagyságú mozgó alkatrészekkel felszerelt alkatrészek megnyitották az utat a Bosch számára, hogy piacvezetővé váljon az autóipari érzékelők terén. A MEMS-érzékelőkről itt írtunk részletesebben!

A mesterséges intelligenciához is kell

Az elmúlt mintegy 60 évben a Boschnál az autóelektronika területén kifejlesztett technikai megoldások sok olyan funkció létrejöttét alapozták meg, amelyek még alig egy évtizeddel ezelőtt is elképzelhetetlenek lettek volna. És ez a fejlődési ütem várhatóan tovább gyorsul. Az önvezető autókhoz – amelyek önállóan használhatják az internetet – például számtalan hardveres és szoftveres szabadalom készült. Az adatok megosztása a járművek között például önmagában is csökkentheti a balesetek, a forgalmi dugók számát és még takarékosabb működést biztosíthat.

Megmutatjuk, hogy nézett ki ez a főszereplők szemszögéből

Az elektronika a jövőben is a mobilitási megoldások alapja marad, összekapcsolt vezérlőegységekkel, érzékelőkkel, rendszerekkel. Hozzájuk csatlakoznak a mesterséges intelligencián alapuló eszközök, amelyek lehetővé teszik a rendszerek tanulását, és elősegítik az erőforrások hatékonyabb kihasználását. Ebben a világban a Bosch továbbra is innovatív és vezető vállalat szeretne maradni.