Skip to main content
 

El sem tudnánk képzelni az autózást nélküle, annyira természetes, hogy ma már szinte minden járműben van ESP, azaz elektronikus menetstabilizáló rendszer. Negyed évszázada jelent meg az utakon, azóta mintegy félmillió balesetet előzött meg és sok ezer életet mentett meg.

A régebbi autókkal még gyakran veszélyes helyzeteket élhettünk át nedves, csúszós utakon, különösen akkor, ha hirtelen félre kellett rántani a kormányt. Ilyenkor nagyon könnyen megcsúszhattak a járművek, aminek akár súlyos baleset is lehetett a következménye. Mindez ma már sokkal kevésbé veszélyes, az ESP, azaz az elektronikus menetstabilizáló rendszer elterjedésének

Így működik az ESP

Pedig sokat kellett dolgoznia a Bosch mérnökeinek, hogy tökéletesítsék az eszközt. A mostani ESP elődjének fejlesztése ugyanis már 1983-ban megkezdődött, több sikeres tesztet követően mégis egészen 1995-ig kellett várni arra, hogy a nagyközönség előtt is bemutatkozhasson az ESP. A Bosch és a Daimler-Benz közös fejlesztését elsőként az S osztályú Mercedes-Benz járművek tudhatták magukénak. Azóta az ESP az alapfelszereltség részét képezi szinte az egész világon a személyautókban és haszonjárművekben egyaránt.

Kínos teszteredmény után jött az áttörés

Egy svéd autós magazin 1997-ben tesztelte az akkor frissen piacra került, legkisebb Mercedes-Benz személyautót, az A-osztályt. Az újdonság megbukott a legendás jávorszarvas-teszten, vagyis felborult a hirtelen kitérő manőver közben. A Mercedes-Benz emiatt döntött úgy, hogy nemcsak az S osztályú járművekbe szerelnek menetstabilizálót, hanem azt minden járművükben az alapfelszereltség részéve teszik. Azóta szinte minden gyártó követte ezt a példát és ma már alig találni olyan új autót, amelyben ne lenne menetstabilizáló rendszer.

A Mercedes-Benz lépése az A-osztály kapcsán igazi áttörést hozott
Ez bizonyította a rendszer létjogosultságát

Köszönhető ez persze annak is, hogy a jogalkotók is felismerték az ESP előnyeit, és a világ számos részén kötelezővé tették azt. Az EU-ban például 2014. november elsejétől kötelező az összes újonnan regisztrált személygépkocsi és haszongépjármű esetében. Emellett persze számos más országban is a hivatalosan előírt felszerelések közé tartozik, így például az USA-ban, Japánban vagy Kínában is. Az eddigi tapasztalatok szerint, ha nagyobb az ilyen rendszerrel felszerelt járművek aránya a forgalomban, akkor a balesetek száma csökken.

Csak Európában 15 ezer életet mentett meg eddig

Cégünk eddig több mint 250 millió ESP rendszert gyártott, ma már világszerte az új járművek 82 százalékát menetstabilizálóval hozzák forgalomba. Négy évvel ezelőtt ez az arány még 64 százalék volt. Szakértői becslések szerint csak az EU-ban a rendszer mintegy 15 ezer életet mentett meg az elmúlt 25 évben, valamint félmillió személyi sérüléssel járó balesetet előzött meg. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a biztonsági övvel és a légzsákkal együtt az ESP a jármű legfontosabb életmentő eszköze.

Ma már szinte minden járműkategóriában az alapfelszereltség része

Ma már szinte minden járműkategóriában az alapfelszereltség része

A balesetek 80 százaléka megelőzhető

Ha nedves, csúszós, jeges úton kell egy váratlan akadályt, például egy elénk ugró állatot kikerülni, az ESP segítségével a balesetek akár 80 százaléka is elkerülhető. A menetstabilizáló ugyanis egyesíti a blokkolásgátló fékrendszer (ABS) és a kipörgésgátló (TCS) rendszerek funkcióit, de jóval többet is tud ennél. Észleli, ha a jármű elkezd megcsúszni, és aktívan közbeavatkozik.

A működési elv egyszerű, a rendszer felépítése és a működés programozása azonban hatalmas tudást igényel

A működési elv egyszerű, a rendszer felépítése és a működés programozása azonban hatalmas tudást igényel

A rendszer a jármű menetdinamikai paramétereit mérő szenzorok információit használja fel annak megállapítására, hogy az autó abba az irányba halad-e, amerre a vezető kormányozza. Ha azt észleli, hogy más irányba sodródik az autó, mint amerre a sofőr irányítja, beavatkozik. Ez egyszerűen hangzik, de valójában ez egy meglehetősen összetett folyamat. Az intelligens érzékelők másodpercenként huszonötször hasonlítják össze a kormányzási szöget és a jármű pályáját. Ha a két adatsor között eltérés tapasztalható, az ESP csökkenti a motor nyomatékát és fékezi a megfelelő kerekeket a stabilitás érdekében. Ily módon segít a vezetőnek megakadályozni, hogy az autó csúszni kezdjen és irányíthatatlanná váljon.

Az ESP egy összetett rendszer, ugyanakkor nem alkotják bonyolult és nehéz alkatrészek

Az ESP egy összetett rendszer, ugyanakkor nem alkotják bonyolult és nehéz alkatrészek

Önvezetéshez is alap

A sorozatgyártás megkezdése óta nagyon sokat fejlesztette a Bosch a rendszert. Az első változat még 4,3 kilogrammot nyomott, a jelenlegi, 9. generáció mindössze 1,6 kilogramm tömegű. Ráadásul ma már az ESP jóval több egyszerű elektronikus menetstabilizáló rendszernél, számos kiegészítő funkcióval gazdagodott. Ilyen például a visszagurulás-gátló, vagy a magasabb építésű és a kishaszongépjárművek esetében a borulásvédelmet szolgáló technika.

Minden járműkategóriában segít, persze a határok egészen mások a különböző autókban

Minden járműkategóriában segít, persze a határok egészen mások a különböző autókban

A Bosch a folyamatos fejlesztésnek köszönhetően testreszabott ESP rendszereket kínál minden járműtípushoz, a kisautóktól a haszongépjárművekig, valamint minden hajtáslánchoz, a belsőégésűektől az elektromosig. Az ESP emellett nélkülözhetetlen a vezetéstámogató rendszerek esetében és persze az önvezető autózás sem képzelhető el nélküle.

Már motorkerékpárosokat is véd

Ma már sok esetben a motorkerékpároknál is az alapfelszereltség része

Motorkerékpárokhoz is elérhető 2013 óta, MSC (motorkerékpár-stabilitást szabályozó rendszer) néven. Működése hasonló az autók rendszeréhez: a komplex megoldás egy sor érzékelő segítségével folyamatosan méri és elemzi a kulcsfontosságú adatokat, többek között a nyomatékot, a gyorsulást, a fordulatszámot (mindkét keréken), valamint a sebességet. Ennek köszönhetően az MSC képes beavatkozni a kritikus pillanatokban. A fékvezérlés segítségével elkerülhető, hogy egy hirtelen és túl erős fékezésnél a motorkerékpár kerekei blokkoljanak, és a jármű csúszni kezdjen, vagy ami még rosszabb, átforduljon az első keréken. Az MSC ugyanis kiszámítja a fékerő határértékeit, az első és hátsó kerekek közötti sebességkülönbség, valamint a kétkerekű járművekre jellemző egyéb paraméterek, például a gumiabroncs mérete és alakja, az érzékelők pontos elhelyezkedése alapján. Ha az MSC észleli, hogy túl erősen kezdünk lassítani, aktiválja a nyomásszabályozót. Így egy pillanatnyi időre csökken a fékhatás, ezáltal elkerülhető, hogy a kerék blokkoljon. A rendszer ugyanis pont akkora erővel enged fékezni, hogy kivédhető legyen a baleset, és a lehető legrövidebb távon meg lehessen állítani a járművet. Az MSC használatával az sem lesz többé probléma, ha valaki csak az egyik féket használja, azt viszont a lehető legerősebben: a fékvezérlés automatikusan biztosítja a fékerő optimális eloszlását a két kerék között. Gyorsításnál is hasonló a helyzet: mindig csak akkora nyomatékot enged leadni a motornak, hogy a vezető stabilan az úton tudja tartani, akár csúszós, nedves útfelületen is.

És még egy videó az ESP hőskorából