Ma már természetes, hogy egy modern autó motorjának működését elektronika felügyeli. A motorvezérlő pontosan tudja, mennyi üzemanyagra van szükség, miközben érzékelők sokasága segít abban, hogy az erőforrás hatékonyan és a lehető legalacsonyabb kibocsátással működjön.
Pedig nem is olyan régen még egy sokkal egyszerűbb szerkezet, a karburátor adagolta a benzint. A két korszak közötti összefüggést a Bosch egyik fontos fejlesztése: a benzinbefecskendezés jelenti. És mindez nem is az autókkal kezdődött…
Először a levegőben
A Bosch mérnökei már az 1930-as évek elején fejleszteni kezdték a benzinbefecskendezést, méghozzá repülőgépmotorok számára. A céljuk a nagyobb teljesítmény és a megbízhatóbb üzemanyag-ellátás volt. A technológia 1937-ben került sorozatgyártásba a repülőgépiparban.
A befecskendező rendszerek megjelenése hatalmas előrelépés volt minden járműkategóriában
A második világháború után azonban a német légijárműipar gyakorlatilag megszűnt. A Bosch mérnökei ezért új alkalmazási területeket találtak az akkor még drága és összetett technológiának. Így került képbe az autóipar.
Nem volt teljesen új a gondolat. A Bosch már az 1920-as években is kísérletezett autóipari benzinbefecskendezéssel, de az első próbálkozások nem jártak sikerrel. Az 1950-es évek elején azonban megváltozott a helyzet.
Kis autó, nagy ötlet
A Gutbrod Superior ma már szinte teljesen ismeretlen a nagyközönségnek, pedig valódi úttörő volt
1951-ben a Bosch közvetlen benzinbefecskendező rendszere egy apró, kétütemű erőforrással szerelt Gutbrod Superior modellben jelent meg. A fejlesztés nem csupán a teljesítmény növeléséről szólt. A befecskendezésnek köszönhetően a motor takarékosabban is működött: a karburátoros változathoz képest akár 20 százalékkal csökkent a fogyasztás.
A Gutbrod Superior erőforrása egy tesztpadon bizonyította a megoldás tartósságát az 1951-es megjelenés előtt
A Gutbrod kevesek számára ismerős, viszont a következő modell már valódi legendává vált. Az 1954-ben bemutatkozott Mercedes-Benz 300 SL Gullwing máig legendás az autóiparban. A sirályszárnyas sportautó háromliteres motorja 215 lóerőt teljesített, a Bosch benzinbefecskendező rendszere pedig ennek a teljesítménynek az egyik fontos technikai alapját jelentette. A Bosch 1954 decemberétől gyártotta a 300 SL-hez szükséges alkatrészeket. A technológia működőképessége ezzel bizonyítást nyert. A széles körű elterjedéshez azonban még egy újabb áttörésre volt szükség.
A Mercedes-Benz 300 SL szintén az úttörők közé tartozik, legalábbis ami az injektortechnológiát illeti
Amikor az elektronika a motortérbe került
A hatvanas években az autóipar még meglehetősen óvatosan tekintett az elektronikára. A mechanika, a hidraulika és a pneumatikus rendszerek jelentették a megszokott és megbízható technológiát. Egy elektronikus rendszer alkalmazása az autóban sok mérnök számára túl merész ötletnek tűnt.
A Bosch azonban nem adta fel. 1959-ben Heinrich Knapp mérnök-fizikus már felvázolta egy elektronikus benzinbefecskendező rendszer működését. A fejlesztéshez egy Mercedes-Benz 300 SL-t is átalakítottak tesztautóvá. A projektet annyira bizalmasan kezelték, hogy amikor a jármű szervizbe került, a karburátort visszaszerelték, nehogy bárki rájöjjön, min dolgoznak a Bosch mérnökei.
1967. szeptember 14-én aztán eljött a nagy pillanat: a Bosch a Frankfurti Autószalonon bemutatta az elektronikus vezérlésű Jetronic rendszert.
A környezet védelme hozta meg az áttörést
A Jetronic eleinte még korántsem számított tömegterméknek. Az első, Németországban kínált Jetronic befecskendező rendszerrel szerelt Volkswagen 1600 esetében a jármű 6000 márkás alapárára jelentős felárat kellett fizeni. Tehát közel 600 márkát kellett kifizetnie annak, aki befecskendező rendszerrel szerelt modellt szeretett volna. A technológia azonban már ekkor bizonyította előnyeit: javította a motor működését, csökkentette a fogyasztást, és lehetőséget teremtett a teljesítmény növelésére is, ami abban a korban hatalmas ellentmondásnak számított.
Az igazi áttörést végül a szigorodó környezetvédelmi előírások hozták el. A hagyományos karburátorokkal egyre nehezebb volt megfelelni az új emissziós követelményeknek. Az elektronikus befecskendezés viszont pontosan szabályozható volt, így kiválóan együtt tudott működni a katalizátorral és a később megjelenő lambdaszondával.
1973-ban megszületett a K-Jetronic és az L-Jetronic, 1979-ben pedig a Bosch bemutatta a Motronic digitális motorvezérlőt, amely már a befecskendezés és a gyújtás vezérlését is egyesítette.
Innen indult az autóelektronika
A benzinbefecskendezés története így jóval többről szól, mint arról, hogyan jut el a megfelelő mennyiségű üzemanyag a motorba. A Jetronic tulajdonképpen utat nyitott az autóelektronika széleskörű alkalmazásának.
A motorvezérlés után egyre több elektronikus rendszer jelent meg a járművekben: az elektronikus blokkolásgátló (ABS), a légzsákvezérlés, a különböző vezetéstámogató rendszerek és számos kényelmi funkció. A Jetronic nélkül az autóelektronika fejlődése aligha tartana ott, ahol ma tart.
Egy jó ötletnek nem mindig azonnal találjuk meg a megfelelő helyét, ugyanakkor, ha kitartóan fejlesztjük, könnyen lehet, hogy végül egy egész iparágat változtat meg.
