A hőskorban, amikor az autómobil újdonságnak számított, sokszor hivatásos sofőrök szállították a büszke tulajdonosokat. Nem sokkal később már szinte mindenki maga vezette a saját járművét. Furcsán hangzik, de az önvezető autók megjelenésével visszatérhetnek a sofőrök – igaz, csak virtuális formában.
Lovak vagy autók?
A legenda szerint a 19. század végén II. Vilmos német császár a következőt mondta: „Én maradok a lovaknál, az autó csak egy hóbort.” Akár elhangzott ez a mondat, akár nem, az biztos, hogy akkoriban az autózás még gyerekcipőben járt, jelentőségét sem lehetett még felmérni. Ez annyira nem is meglepő, tudva azt, hogy nagyon kevés gépkocsi létezett és azok is a gazdagok úri hóbortjait szolgálták.
Amikor még mindenki sofőrrel járt
Egy sofőrrel várakozó Mercedes személygépkocsi 1907-ből
Jellemző volt az autózás kezdeti évtizedeire, hogy a biztonság és a kényelem kedvéért a tulajdonosok sofőröket alkalmaztak, akik szemmel tartották a forgalmat, az útjukat keresztező lovaskocsikat és más járműveket. Emellett gyakran szerelőként is dolgoztak és az ő feladatuk volt az autó beindítása is, ami akkoriban nem volt könnyű feladat.
Az azonban, hogy sofőröket kellett alkalmazni egyben, hátránynak is bizonyult, ha valaki el akarta adni járművét. „A gépjárművek iránti globális kereslet nem fogja meghaladni az egymilliót – nem utolsósorban a rendelkezésre álló sofőrök hiánya miatt” – vélekedett Gottlieb Daimler 1901-ben.
Egyedül is megy!
Persze, mint ma már tudjuk, mindez nem így alakult, hiszen egyre többen kezdték el saját maguk vezetni autójukat. Az egyik első úttörő e tekintetben épp Daimler egyik legnagyobb konkurensének, Karl Benz mérnöknek a felesége, Bertha Benz volt. Ő már 1888-ban maga vezette háromkerekű Benz járművét, a hármas számú modellt Mannheimből Pforzheimbe. Akkoriban ez elképesztő tett volt, mert a férfiak még sofőrrel sem vállalkoztak ilyen hosszú utakra. A több mint 100 kilométer alatt patikákból vásárolt üzemanyagot, amit a 4,5 literes karburátorba töltött, hiszen nem volt még üzemanyagtartály. Példáját idővel egyre többen követték és sofőrök helyett a büszke autótulajdonosok néhány évtized múlva már maguk vezettek.
A Bosch megkönnyíti az autózást
A robbanásszerű elterjedésben kulcsszereplő volt Robert Bosch is, akinek az autók új üzleti lehetőséget jelentettek. A cég találmányaival, például a mágneses gyújtással, majd az elektromos indítómotorral olyan könnyen használható és megbízható megoldást kínált, amellyel az autók nagyobb távolságokat tudtak megtenni és sokkal egyszerűbb volt használni azokat.
A mágneses-elektromos gyújtás első próbáját a brit Humber cég által gyártott „Beeston Voiturette” nevű, három kerekű járművön végezték el. Ez a francia De Dion-Bouton modell brit másolata volt.
A képen természetesen egy replikát láthatunk, de a mágneses gyújtást ennek eredeti változatába építették be még 1897-ben
A Bosch által 1914-ben bemutatott elektromos indítómotor jelentős mérföldkő volt az autózás történetében és a tulajdonosok számára is. Addig ugyanis a sofőröknek egy kurbli segítségével kellett beindítani a motort, ami nem volt egyszerű és veszélytelen feladat. A Bosch által piacra dobott eszközzel azonban az indítás többé már nem igényelt a járművezetők részéről semmilyen fizikai erőfeszítést.
Az indítómotor megjelenése hozta a következő áttörést
Lássunk tisztán, út közben is!
Az autózás kezdeti időszakában nem csak a motor beindítása volt nehézkes. A sofőröknek még sok olyan feladatot kellett elvégezniük, amelyeknek nagyon kevés közük volt a tényleges vezetéshez. Ráadásul egy részük nem is volt veszélytelen, a fejlődés azonban megállíthatatlan volt. Ennek részeseként a Bosch olyan módszereket talált ki, amelyekkel a járművezetőket tehermentesíthette, így javítva a biztonságot is.
Ezek közül kettő az 1920-as évekből származik: az elektromos szélvédőtörlő és az irányjelző. Ma már nehéz elképzelni, hogy az ablaktörlők megjelenése előtt a sofőrök először puszta kézzel, majd mechanikusan, kézi erővel törölték menet közben a szélvédőt. Mint ahogy az is furcsán hangzik, hogy az irányjelző piacra dobását megelőzően a járművezetőknek karjukat kinyújtva kellett jelezniük, ha kanyarodni akartak – akárcsak most egy kerékpáron.
Fékezéskor is segítünk
A későbbi évtizedekben is fontos maradt a Bosch számára a biztonság. Az 1970-es években, a forgalom növekedésével és az autók gyorsabbá válásával a termékpaletta további újdonságokkal, elektronikus asszisztensekkel egészült ki. Vállalatunk 1978-ban mutatta be az elektronikus blokkolásgátló fékrendszert (ABS). Ez az eszköz segít abban, hogy csúszós körülmények esetén is irányítható maradjon az autó. A találmány ma már szinte minden járműben az alapfelszereltség része és az elmúlt évtizedekben számtalan komoly balesetet sikerült elkerülni a használatával.
Tartsunk távolságot egymástól
Ugyanez a helyzet az ACC adaptív sebesség és távolságtartó radarrendszerrel is, amelyhez egy automatikus vészfék funkció is tartozik és amelyet a Bosch 2000-ben vett fel a kínálatába. Ezzel az eszközzel beállíthatjuk a biztonságos követési távolságot és az autó sebességét is, a vezetőnek pedig menet közben nem kell használnia sem a gáz sem a fékpedálokat. Az autó magától fékezni kezd, ha az előtte haladó járműhöz túl közel kerülne, illetve vissza is gyorsít, ha az távolodik. Az ACC 21. századi debütálásával a Bosch megtette az első lépéseket az automatizált vezetés felé.
Amikor majd mindenki sofőrrel jár ismét
A jövőben az ilyen és ehhez hasonló innovációknak köszönhetően, először bizonyos körülmények között, majd a mindennapok során sem lesz szükség járművezetőre. Az önvezető rendszerek fejlődésével az autó emberi beavatkozás nélkül, magától közlekedik.
Ehhez még tisztázni kell a fennmaradó technikai kockázatokat és a bizonytalan jogi kérdéseket, például azt, hogy ki viseli a felelősséget.Az önvezető rendszerek azonban biztonságot, kényelmet és több szabadidőt is kínálnak a felhasználóknak.
Persze még hosszú út áll előttünk, mire a teljesen önvezető járművek elterjednek, de a jövőben a sofőr maga az autó lehet. Vagyis idővel ismét eljutunk oda, hogy sofőrökre bízzuk a vezetést, de már nem emberekre, hanem szoftveres járművezetőkre.
