Harminc esztendővel ezelőtt a nyár egyik legmeghökkentőbb autóipari jelenségét szolgáltatta az akkor éppen csipkerózsika álmából ébredő Bugatti. 1993-ban mutatkozott be az EB112, amely a nemrég 85. életévét betöltő Giorgetto Giugiaro egyik legkülönlegesebb alkotása.
A korabeli szaksajtó egyszerűen a világ legradikálisabb és legkifinomultabb limuzinjának nevezte a Bugattit, ami a Genfi Autószalonon volt látható először. Amikor 1993 tavaszán a svájci tó mellett lerántották a leplet a különleges limuzinról egy pillanatra döbbent csönd lett úrrá a standon, majd hangos tapsra váltott a közönség. A jelenséget ma már úgy fogalmaznák meg a marketinges kollégák, hogy új kategóriát teremtett a tanulmányautó. Tény, hogy az EB112 újra definiálta a limuzin fogalmát, hiszen a luxust a művészi formatervvel ilyen szinten kombináló jármű korábban még soha nem született.
Jócskán megelőzte a korát
A mester tökéletesen megvalósította, amit eltervezett. A nosztalgikus stílusjegyek az 1930-as évek végének legendás modelljeire utalnak, a technológiai színvonal viszont a kor legmagasabb szintjét képviselte. Az EB112 személyében egy igazi álomautót alkotott, ami évtizedekkel megelőzte korát.
Formáit tekintve alaposan megelőzte korát
Még a sokat látott autós újságírók is autóipari mérföldkőnek, a valaha készült legszebb limuzinnak nevezték a tanulmányt, amely tökéletesen ötvözte a teljesítményt és a luxust.
Örök klasszikus
Több szempontból is korszakalkotó volt, hiszen a későbbi Bugatti-filozófiát alapjaiban határozta meg a formavilág. A kiemelkedő aerodinamikai képesség és a teljesítmény fúziója volt, amelynek stílusjegyei a Veyron majd a Chiron modelleken is visszaköszöntek.
Elég csak néhány pillantást vetni a hűtőmaszkra, amely 10 évvel később szinte változatlan formában tért vissza a Veyron orrán, vagy épp a hosszanti bordára, amely a gépháztetőtől a csomagtérfedélig húzódik.
A hűtőmaszk a mai napig visszaköszön a Bugatti modelleken
A karosszéria alumíniumból készült, hasonlóan az EB110 szupersportautóhoz. Ez még önmagában nem is lett volna különleges ekkoriban, az viszont igen, hogy a préselt alumínium elemek alatt a jármű biztonságát és merevségét egy szénszálas monokokk biztosította. Ez a technológia 1993-ban még a sportautók világában is különleges volt, a limuzinoknál pedig teljesen ismeretlen.
Műszaki csemegék
Nemcsak a forma, vagy a felépítés számított klasszikusnak. Az EB112 jóval több egyszerű tanulmánynál, kiforrottságát már a bemutatón prezentálta, amikor saját erőből gördült be a standra. Erőforrása szintén úttörő volt, 5994 köbcentis, 12 hengeres motorjában 60 (hengerenként öt) szelep dolgozott. A 460 lóerős szívó V12-es motorhoz kézi kapcsolású sebességváltó és kifinomult négykerék-meghajtás társult. Ez garantálta, hogy a 3000 fordulat/perctől rendelkezésre álló 590 Nm nyomaték kapcsolatot találjon az aszfalttal. Mondani sem kell, hogy ez jóval több, mint amit bármelyik luxuslimuzin tudott ebben a korban. Végsebessége elérte a 300 kilométer/órát, álló helyzetből pedig csupán 4,3 másodpercre volt szüksége, hogy 100 kilométer/órára gyorsuljon.
Négykerék-meghajtása kipróbált technológiára épült, hiszen az EB110 rendszerét fejlesztették tovább a mérnökök. A vezethetőség kulcsa a hajtás elosztásában rejlett, a nyomaték 38 százaléka jutott az első tengelyre, 62 százaléka pedig a hátsóra. A nagy mégis viszonylag kompakt motorját amennyire lehetett hátratolták a tervezőmérnökök, így súlyeloszlása is kedvező maradhatott. A hatékony lassításról a hatalmas féktárcsák mellett a Bosch blokkolásgátló rendszere gondoskodott és bár hivatalosan soha nem végeztek vele törésteszteket a mérnökök egybehangzó véleménye, hogy a karosszéria gyűrődési zónái és a monokokk miatt meglehetősen biztonságos is volt a modell.
A Bugatti EB112 egy valódi úttörő, gyakorlatilag neki köszönhetjük a limuzinok új szegmensének megszületését. Ráadásul méltó a márkához, amely szinte mindig egyet jelentett a kiemelkedő minőséggel és technológiával. Giugiaro mesterre pedig azóta is igazi látnokként tekintenek a Bugattinál és úgy általában az autóiparban. Nem véletlenül, hiszen néhány évvel később, 1998-ban az EB118 kupéval és az EB218 limuzinnal újabb segítséget nyújtott a márka újraélesztéséhez. Az autóiparban pedig számtalan tanulmánya vagy karosszériája bizonyított már az elmúlt 60 évben.
