Cégünk közlekedésbiztonsági innovációit bemutató írásunk előző részében egészen 1991-ig, az elődeinél lényegesen jobb láthatóságot biztosító Litronic fényszórók bemutatásáig jutottunk. Most tehát az elmúlt közel negyed század biztonsági fejlesztéseivel folytatjuk a Bosch közlekedésbiztonsági innovációit bemutató összefoglalónkat.
Kétségtelenül „felértékelődött” a közlekedésbiztonság az utóbbi néhány évtizedben. A járművek mennyiségének ugrásszerű növekedésével és a forgalom ebből adódó zsúfoltságával mindenki számára fontosabbá vált a közlekedésbiztonság. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az ezzel kapcsolatos műszaki fejlesztések, amelyek száma ugrásszerűen megnőtt az utóbbi évtizedekben. Már az is remekül jelzi ezt a tendenciát, hogy az ezen a téren mindig is élenjáró vállalatunk ilyen irányú fejlesztéseinek 1913 és 1991 között született vívmányait nagyjából ugyanakkora terjedelemben sikerült összefoglalni, mint most az 1991 és 2015 között megvalósultakat.
Hirtelen kikerüléskor menthet életet az elektronikus menetstabilizáló
Az 1990-es évekbe visszatérve tehát a Bosch Litronic fényszóró utáni következő jelentős újításunk ismét az ABS rendszerhez kapcsolódik. A blokkolásgátló folyamatos fejlesztésének eredményeként ugyanis egyrészt annak egyre hatékonyabb és rövidebb fékutat biztosító újabb generációi jelentek meg, másrészt viszont 1995-ben a teljesen új – akkor még forradalmi, mára minden személyautóban alapfelszerelésként jelen lévő – elektronikus menetstabilizálót (ESP) is bemutattuk. E rendszer lényege, hogy jóvoltából nem csupán lassításkor marad irányítható a jármű, hanem akkor is, amikor például lassítás nélkül, túl nagy sebességgel érkezünk autónkkal egy kanyarba. A kormányzás eredményeként autónk megcsúszna, hiszen a blokkolásgátló csak fékezés közben lép üzembe. Az elektronikus menetstabilizálóval is ellátott járműben viszont, az ilyenkor megcsúszó kerekeket érzékelve, automatikusan működésbe lép az ESP. Ez a rendszer pedig autónk stabilizálását gázelvétellel és a kerekek egyenkénti, megfelelő mértékű lassításával hajtja végre. Csupán a közúti járművekbe szerelt e két rendszer – az ABS és az ESP – jóvoltából sikerült jelentősen csökkenteni a balesetek számát.
Az elektronikus menetstabilizáló után két évvel, 1997-ben mutattuk be az elektronikus fékasszisztenst. E rövidebb fékutat biztosító rendszer segítségével akár méterekkel is csökkenhet a jármű megállási helye és a fékpedál lenyomása közötti távolság. Az elektronikus fékasszisztens ugyanis észleli a vészhelyzetet, ha valaki hirtelen lép a fékpedálra. Ám mivel a vezetők egy része ilyenkor sem teljes erővel tapossa a fékpedált, ezért ez a rendszer azonnal a legnagyobb fékhatást biztosítja, amint a vezető hirtelen a fékpedálra lép. Vészhelyzetben ez is nagyon hatékony eszköze a balesetek elkerülésének és manapság szintén minden személyautóban megtalálható ez a rendszer is.
Már az elektronikus fékasszisztens is automatikusan fokozza a vezető utasítására felépülő fékhatást vészhelyzet esetén, a három évvel később bemutatott távolságtartó sebességrögzítő berendezés – közismertebb nevén „radaros” tempomat – azonban még inkább automatizáltan működik. Kényelmi kiegészítőként már jó ideje ismert a tempomat, a távolságtartó üzemmód azonban elkerülhetővé teszi a használatával figyelmetlenségből bekövetkező ráfutásos baleseteket vagy veszélyesen kis követési távolság tartását. A sebességrögzítő berendezés aktiválásával együtt ugyanis működésbe lép a jármű előtti területet figyelő radar is. Ennek jelei alapján autónk automatikusan lassít, ha utolérünk egy másik járművet, azaz nem enged veszélyesen kis követési távolságot tartani. Viszont szintén automatikusan visszagyorsít az eredetileg beállított sebességre, amint szabaddá válik előttünk az út, vagyis például sávot váltunk az előzéshez.
Az akadályok időben észlelésében segít a Night Vision
2001-ben mutattuk be ütközésérzékelő rendszerünket, amely a korábban kifejlesztett, azaz a fenti rendszerekkel összehangolva képes hatékonyan működni. Elsősorban a távolságtartó tempomat és az elektronikus menetstabilizáló jelei alapján érzékeli ez a rendszer, ha autónk veszélyesen megközelíti például az előtte haladó járművet. Ha a jelek alapján a baleset elkerülhetetlen, akkor a rendszer „előkészíti” a biztonsági berendezéseket az ütközésre. Így például megfeszíti a biztonsági öveket, a fékbetéteket közelebb pozícionálja a féktárcsákhoz, sőt akár a tetőablakot is bezárja.
Négy évvel ezt követően, 2005-ben mutattuk be a Night Vision vezetőtámogató rendszert, a láthatóság megkönnyítésére rossz látási viszonyok között is. Ez a rendszer az emberi szem számára láthatatlan infravörös fénnyel világítja meg a jármű előtti területet és a speciális kamerával így rögzített kép jelenik meg az autó műszerfalának kijelzőjén. A Night Vision segítségével tehát ködben vagy éjszaka is észlelhetünk olyan veszélyt jelentő akadályokat, amelyeket amúgy nem, vagy csak később vennénk észre, mint a Night Vision használatával.
A ráfutásos balesetek megelőzésében segít az automatikus vészfékasszisztens
Az ütközésérzékelőhöz hasonlóan, szintén a korábbi rendszerekre épül a Bosch 2010-ben elsőként bemutatott vészfékasszisztense. Ugyanis ez a rendszer is az elektronikus menetstabilizáló és a távolságtartó tempomat jelei alapján, egy videokamerával kiegészítve figyeli a jármű előtti forgalmat. Ily módon egyrészt érzékeli az autónk előtti akadályt, másrészt aktívan be is avatkozik a vezetésbe, a baleset elkerülése érdekében. Amennyiben ugyanis úgy ítéli meg, hogy veszélyesen megközelítettük az előttünk haladót, akkor nem csupán figyelmezteti a vezetőt, hanem automatikusan működésbe is hozza a fékrendszert, és akár a maximális fékhatással állóra lassítja járművünket. Ez a rendszer épp a napokban vált kötelezővé a nehéz tehergépjárművek és autóbuszok kapcsán.
Ugyancsak 2010-ben mutattuk be sávelhagyásra figyelmeztető rendszerünket, amely egy kamera segítségével érzékeli az útburkolati jeleket, és hang-, fény- vagy a kormányon érzékelhető vibrációs jelzéssel figyelmeztet, ha járművünk veszélyesen megközelíti a sáv széleit jelölő vonalakat. Ennek továbbfejlesztett változata a sávtartó rendszer, amely nem csupán figyelmeztet, de automatikusan vissza is kormányozza járművünket a sávba. Kivéve persze, ha sávváltás előtt aktiváljuk az irányjelzőt, mert akkor egyik rendszer sem lép működésbe.
Szintén a 2010-es esztendőben mutattuk be a világ legkisebb, motorkerékpárokhoz fejlesztett blokkolásgátló rendszerét.
Látszólag „apróság”, ám életet menthet – különösen két keréken
Tíz évvel az ütközésérzékelő bemutatása után, azaz 2011-ben jelent meg a Bosch automatikus segélyhívó rendszere. Ez a komolyabb balesetet követően működésbe lépő veszélyjelző készülék automatikusan „tárcsázza” a 112-es segélyhívó vonalat és továbbítja a baleset helyszínének koordinátáit, valamint a légzsák és az ütközésérzékelők adatait. Ezekből ugyanis a mentést végzők következtetni tudnak a baleset súlyosságáról és annak megfelelően vonulhatnak a helyszínre. Mindemellett az automatikus segélyhívás jóvoltából akár feleannyi idő alatt megérkezhet a segítség a bajba jutottakhoz, mint e nélkül.
Közben persze tovább folyik az olyan, mára alapvető rendszerek fejlesztése is, mint például az ABS vagy az ESP. Ezeket ma már nem csupán a személyautókhoz, illetve teherjárművekhez és autóbuszokhoz kínáljuk, hanem a kétkerekűeknél is elterjedőben vannak, hiszen 2013 óta már az elektronikus menetstabilizáló is elérhető a motorkerékpárokhoz. És mindezekkel a történet még korántsem ért véget!
