A W116-os kódjelű S-osztály csúcsmodelljét korának legjobb autójaként aposztrofálta a szaksajtó. Különleges megoldásokat tartalmazott, így hamar legendássá vált az idén ötvenedik évfordulóját ünneplő jármű.
Már megjelenése pillanatában rendkívül kedvező fogadtatásban részesült a Mercedes-Benz W116 széria csúcsát képviselő 450 SEL 6.9, amely egyszerre volt rendkívül erőteljes, kényelmes és tekintélyt parancsoló. Már közvetlen elődei is sikeresek voltak, hiszen a széria első modellje – már S-osztály néven – az 1972-es megjelenését követően több díjat is elnyert. Az 1974-es 450 SE változatot pedig a sajtó az év autójának is megválasztotta. A 450 SEL 6.9 ezt a kiváló modellkínálatot koronázta meg.
A hat pont kilences
A legendás 6.9-es jelzés a csomagtartó fedelén
A csúcskategóriás sportlimuzin alapjaiban kevéssé tért el testvéreitől, viszont a hűtőrács alatti félhold alakú légterelő, a széles 215/70 VR 14-es gumik, valamint a csomagtartón megjelenő 6.9 jelölés mind-mind a modell saját jellemzői. Utóbbi elárulja, hogy a motorháztető alatt egy 6,9 literes, V8-as motor rejtőzik, 286 lóerőt és 550 newtonméter maximális nyomatékot biztosítva a járművezetőnek.
A rendkívüli teljesítmény eléréshez a nyolchengeres Mercedes-Benz 600 (W 100) V8-ra épülő M 100 E69 motornál a hengerátmérőt 103-ról 107 milliméterre növelték, így a 450 SEL 6.9 összlökettérfogata 6834 köbcentiméterre növekedett.
A „világ leggyorsabb limuzinja”. 225 km/órás végsebességével az 1970-es évek leggyorsabb közúti járművei közé tartozott. 100 kilométer/órás sebességre mindössze 7,4 másodperc alatt gyorsult fel, ezzel akkoriban csak a rendkívül erős sportautók tudtak lépést tartani. Nem csoda, hogy a korszak Forma 1-es világbajnokai is ezt az autót választották magáncélra.
Műszaki ínyencségek a karosszéria alatt
Az autó megbízhatósága is legendás volt. A hidraulikus szelepállítás például megszüntette a rendszeres beállítások szükségességét, az új fejlesztésű hengerfej-tömítés pedig kiküszöbölte a hengerfejek utólagos ellenőrzési kényszerét. A szárazkarteres kenés miatt az olajcsere-intervallum 15 000 kilométerre nőtt 10 000-ről.
A futóműnél is egy új koncepciót alkalmazott a Mercedes-Benz: az új csúcsmodell hidropneumatikus rugózást kapott, szintszabályozással. A négy rugóelem egyben lengéscsillapítóként is működött. Egy nyomás alatt álló olajrendszer kiegyenlítette az olaj mennyiségét a rugóstagokban. Ennek eredményeként a jármű magassága állandó marad, és a teljes rugóút mindig rendelkezésre állt. Így vált a rendkívül erőteljes jármű fejedelmien kényelmessé. A hajtáslánchoz egy a finomhangolt, háromfokozatú automatikus sebességváltó társult.
Velúr kárpit, analóg autótelefon
A 450 SEL 6.9 rendkívül gazdag alapfelszereltséggel rendelkezett. A légkondicionáló berendezés, a központi zár, a sebességtartó automatika, az elektromos ablakemelők, a fényszórótisztító rendszer, a velúr kárpit, valamint az első és hátsó üléseken is övfeszítőkkel ellátott biztonsági övek is megtalálhatók voltak benne. Ezek olyan felszerelések, amelyek 1975-ben a legtöbb kategóriatársnál még extraként sem voltak elérhetők.
A hátsó üléssor különösen tágasnak számított. A W116-os sorozat csúcsmodellje kizárólag hosszított kivitelben készül, a plusz 100 milliméter pedig a hátsó utasok kényelmét szolgálta. Opcionális extraként rendelhető volt hozzá elektromos napfénytető és a rendkívül ritka Becker AT 160 S autótelefon is.
1975 februárja és 1980 szeptembere között pontosan 7380 darab 450 SEL 6.9 készült. Létrejöttéhez egyébként a Bosch is hozzájárult, amely többek között motor- és sebességváltóvezérlő-alkatrészeket is szállított a luxusautóhoz.
A legendás, 6,9 literes V8-as erőforrás például a mechanikus K-Jetronic befecskendezőrendszert, valamint Bosch gyújtáselosztót, gyújtógyertyákat használt. Ezen felül a fékrendszer több fontos komponense és több kisebb alkatrész is Bosch gyártmány volt, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a 450 SEL 6.9 korának legjobb autója lehessen.
A Mercedes-Benz V8-as M 100 E 69 motorjában több Bosch által gyártott alkatrész is megtalálható
