Az autók szerelmesei már akár emlékezhetnek is arra, amikor a Mercedes-Benz bejelentette a W 202, azaz az első C-osztály érkezését. A közvélemény ugyanis hangos felhördüléssel fogadta a minden addiginál fiatalosabb és gömbölydedebb modellt. Ez már 30 éve volt.
Nem volt könnyű dolga az első C-osztálynak, hiszen a legendás W 201 utódjaként érkezett, amely ugyan sikeres volt, de a gyáriak tudták, a fiatalabb korosztályt az a modell sem tudta igazából megszólítani. Nem véletlen, hogy az utód négy olyan kivitelt kapott, amelyek egészen más közönségnek szóltak. A Classic, Elegance, Esprit és Sport nevek külön magyarázat nélkül is jól mutatják miről szóltak. A W 202 azonban nem csak emiatt különleges. Ez volt ugyanis az első olyan típus, amiből gyári AMG kivitel készült. Ekkoriban ugyanis az AMG még egy önállóan prosperáló autónemesítő műhely volt.
![](https://boschblog.hu/wp-content/uploads/2023/06/Mercedes_C_Klasse_Boschblog_02.jpg)
Kompakt siker
Az autószeretők mellett a konkurensek is kikerekedett szemekkel fogadták az új csillagos szedánt. Láthatóan a BMW és az Audi szakemberei sem tudtak mit kezdeni a jelenséggel: a C-osztály eladásai szárnyaltak. 1993 és 2001 között csaknem 1,9 millió ilyen autó hagyta el a gyártósorokat. Pedig a Mercedes-Benz vezetői tulajdonképpen biztosra mentek. Azt tudták – a Baby Benznek is csúfolt W 201 sikerei után –, hogy a méret nem lehet akadálya a vevőkör bővítésének, így arra koncentráltak, ahol továbbra is hátrányban érezték a terméket: a különböző vevői igényekre és a személyre szabhatóságra.
![A W 202 volt az első Mercedes-Benz modell amely igazán meg tudta szólítani a fiatalabb korosztályt is](https://boschblog.hu/wp-content/uploads/2023/06/Mercedes_C_Klasse_Boschblog_03.jpg)
A W 202 volt az első Mercedes-Benz modell amely igazán meg tudta szólítani a fiatalabb korosztályt is
Persze a technikai fejlődés sem maradhatott el. Új, hengerenként négyszelepes benzines és dízel erőforrásokkal érkezett, amelyek nagyobb teljesítményt és visszafogottabb fogyasztást hoztak. Ugyanakkor megérkezett a C 36 AMG névre keresztelt változat is, ami 280 lóerőt biztosított a kompakt szedánnak. És ha mindez még nem lenne elég, akkor hozzá kapcsolható a modellpaletta elnevezésének megújítása is, hiszen az S-osztály után a C volt az első típus, ami családnevet kapott, ahogy később a nagyobb testvér E-osztály is tette.
Gömbölydedebb, belül nagyobb és biztonságosabb
A típus érdemben nem volt nagyobb az elődnél, a belső térben viszont hatalmas növekedést értek el a szakemberek. A tervezési fázisra nemrég a márka akkori fejlesztési vezetője, Hermann Gauss így emlékezett: „a közép-európai népesség növekedése motivált bennünket”.
Ez azt jelenti, hogy a családok több tagból álltak, több helyre volt szükség az autókban. Ezt a motor, a tengelyek és a sebességváltó áttervezésével és az üzemanyagtartály áthelyezésével érték el. Ez utóbbi például a W 201-ben még a hátsó ülések mögött kapott helyet, itt azonban már műanyag tankot használtak, amit szabadabban formázhattak és beépíthettek az ülések alá.
A Mercedes-Benz már ekkor is az utasvédelem élharcosának számított, viszont a mérnökök ennél a modellnél az oldalsó ütközésvédelemre is fokozott figyelmet fordítottak. A masszív ajtópaneleket csövekből készült vázzal erősítették tovább, a B-oszlop pedig masszív megerősítést kapott a küszöbcsatlakozásnál.
Az időtlen forma és a fejlett technolódia mellett a mérnököknél a környezettudatosság is kiemelt figyelmet kapott. Az alkatrészek 85 százaléka újrahasznosítható volt, ami akkoriban kiemelkedő eredménynek számított.
Műszaki csemegék
A már említett, hengerenként négyszelepes benzines motorokat más gyártók is építettek már akkoriban. Az elektronikus vezérlésüket a Bosch szállította, csakúgy, mint a dízelek esetében. Utóbbi motoroknál a stuttgarti mérnökök alkalmazták először a négyszelepes megoldást, ami nagyobb teljesítményt és nyomatékot biztosított. A motorpaletta 75 lóerőtől 193 lóerőig terjedt a modell bemutatásakor.
A futómű szintén tartogatott érdekességeket. Itt mutatkozott be az első futómű kétlengőkaros elrendezése, a hátsó független, többlengőkaros futóművet pedig szintén továbbfejlesztették. Ennek eredményeképp sokat javult a modell kezelhetősége. Ennek ékes példája volt a motorsportban látható tendencia. Mert bár az előd is sikeres volt a Német Túraautó Bajnokságban (DTM), 1993-ra elolvadtak a W 201 sikerei. A W 202 viszont ismét az élre repítette a márkát és ezt sokan épp a futóműben rejlő lehetőségeknek tulajdonították.
A siker igazi titka
Az igazi titok azonban nem a műszaki oldalon végbement fejlődésnek volt köszönhető. Ezt mindenki elvárta a Mercedes-Benz modellektől, mondhatni természetes volt a fejlődés. Az emberek már arra sem kapták fel a fejüket, hogy az alapfelszereltség részévé vált a vezető oldali légzsák, az oldalsó ütközésvédelem, az elektronikus blokkolásgátló (ABS), a szervokormány, a központi zár vagy épp az ötfökozatú sebességváltó.
![](https://boschblog.hu/wp-content/uploads/2023/06/Mercedes_C_Klasse_Boschblog_07.jpg)
A siker kulcsa a négy különböző felszereltségi irányvonal volt. A klasszikus, visszafogott változat (Classic) mellett megérkezett a fiatalosan pimasz Esprit, a stílusosan elegáns Elegance és a dinamikus Sport kivitel is.
Az Esprit színes, friss belső kárpitjai mellett 25 milliméterrel alacsonyabb futóművet is kapott. Ezzel egészen más hatást keltett. Szintén ennyivel volt alacsonyabb a Sport kivitel is, azonban itt a rugók és a lengéscsillapítók is mások voltak. Emellett szélesebb gumiabroncsokat és más keréktárcsákat is kapott a sportos kivitel. Az Elegance névre keresztelt változatban, exkluzív fa díszítések és betétek fokozták a hangulatot.
Az Esprit kivitelek igazi egyéniségek voltak
Az Esprit és a Sport változatok szóltak igazából az újonnan megszólított célközönségnek és teli találatnak bizonyultak. Ezek a modellek az eladások 1/3-át adták, olyan embereket értek el, akik többségükben korábban nem vásároltak Mercedes-Benz személyautót.
A vevőkört 1996-tól tovább bővítette a kombi változat, amelynek tervezéséről még 1986-ban döntött a vállalat vezetése. A kompakt osztály első prémium kombija volt ez, és adottságainak köszönhetően ez is új célközöséget tudott vonzani a gyártóhoz.
Erőnyerő
Nem szabad megfeledkeznünk a korábban már említett AMG változatról sem. Az 1993 őszén bemutatott C 36 AMG alapja a C 280 Sport volt. A 2,8 literes motor furatát és löketét úgy módosította az AMG, hogy végül 3,6 literes lökettérfogatú lett. Ennek és a módosított főtengelynek, valamint dugattyúknak köszönhetően 280 lóerőre nőtt a teljesítménye. Nem csak ez volt azonban a változás. A futómű az eredeti 25 milliméteres leeresztéshez képest is 10 milliméterrel lejjebb került. Más lett az első és hátsó lökhárító és oldalsó küszöbtoldatok is megjelentek a modellen. Ebből a kivitelből 1993 és 1997 között 5221 darab készült, majd 1997 szeptemberében egy új 8 hengeres erőforrás debütált a C 43 AMG változatban. Ez már 306 lóerős teljesítményt biztosított, majd 1998-ban megérkezett a C 55 AMG, ami már 347 lóerővel hódított.
![](https://boschblog.hu/wp-content/uploads/2023/06/Mercedes_C_Klasse_Boschblog_11.jpg)
Sportsikerek
A C-osztály népszerűsége annak is nagyban köszönhető volt, hogy 1994-ben azonnal megnyerte az akkor elképesztően népszerű Német Túraautó Bajnokságot (DTM). A V6-os benzinmotor ekkor még 400 lóerős teljesítményt biztosított Kalus Ludwig számára, egy évvel később Bernd Schneider viszont már egy 440 lóerős változattal védett címet a Mercedes-Benz sportrészlegének és elhódította a Nemzetközi Túraautó Bajnok (ITC) címet is.
![](https://boschblog.hu/wp-content/uploads/2023/06/Mercedes_C_Klasse_Boschblog_12.jpg)
Megújulás a hosszú életciklus titka
A gyártási idő alatt több újdonság is érkezett a típushoz, amelyekből a Bosch mérnökei is kivették a részüket. 1995-ben bemutatkozott a C 230 Kompressor változat, ami a nevéből sejthetően egy Roots mechanikus feltöltőt kapott. Ez nagyobb nyomatékot és a turbóval szemben jobb vezethetőséget biztosított. 1997-ben új V6-os erőforrások érkeztek (C 240 és C 280) amelyekhez elérhetővé vált az elektronikus menetstabilizáló rendszer (ESP) is. Szintén ezekben a modellekben mutatkoztak be az överőhatárolókkal felszerelt övfeszítők és a fékasszisztens rendszer is.
Dízel fronton sem volt megállás, a C 250 Turbodiesel 150 lóerőt biztosított, ami akkoriban kiemelkedő volt. A C 220 CDI pedig már közösnyomócsöves motort tudhatott magénak, természetesen Bosch technológiával felvértezve. A 125 lóerős teljesítmény talán nem tűnik soknak, pedig ez a motor volt a méretosztály legnagyobb nyomatékú erőforrása, miközben károsanyag-kibocsájtásban és fogyasztásban is új mércét állított fel.
1993 és 2000 között 1 626 383 limuzint gyártottak a 202-es sorozatból. 1996 és 2001 között ezekhez még 243 871 kombi is csatlakozott. Nekik kívánunk most boldog születésnapot!
![](https://boschblog.hu/wp-content/uploads/2023/06/Mercedes_C_Klasse_Boschblog_13.jpg)