Talán az egyik legizgalmasabb fejlemény a Bosch csoportnál, hogy tárgyak internete szolgáltatóvá alakulunk. Az Internet of Things (IoT), azaz a tárgyak internete számtalan lehetőséget kínál minden üzleti területünkön: a hálózatba kapcsolt járművek és a hálózatba kapcsolt kéziszerszámok, illetve a hálózatba kapcsolt ipar, valamint az okos otthonok kapcsán – hogy csupán néhány példát említsünk. Stratégiai célkitűzésünk, hogy 2020-ra minden elektronikus termékkategóriánkat felkészítsük az összekapcsolhatóságra. E nagyratörő céljaink eléréshez olyan infrastruktúrát kell kiépítenünk, amely üzleti területeink, ügyfeleink és vállalati partnereink számára egy megbízható, hatékony és skálázható platformot nyújt a tárgyak internete számára.
Minden ilyen IoT-infrastruktúra rendkívül sokrétű, így ne felejtsük el, hogy Róma sem egy nap alatt épült fel. Az IoT-infrastruktúra egyik első létfontosságú elemeként megépítettük a Bosch IoT Suite szoftvercsomagot. Ennek alkalmazásai már ma több mint ötmillió eszköz összeköttetését és menedzselését biztosítják. A tárgyak internetének kirakósában a következő fontos elemet az érzékelők jelentik. A Bosch 1995 óta nagyjából hétmilliárd MEMS-érzékelőt (azaz mikroelektronikai és mikromechanikai szenzort) szállított ki partnereinek. Minden egyes napon több mint négymillió ilyen szenzor hagyja el a Bosch csúcsmodern szeletgyártó üzemét a németországi Reutlingenben. Másik fontos mérföldkövet az XDK szenzorplatform bemutatása jelentette, hiszen így a vállalatunkon belüli és azon kívüli fejlesztők egyaránt létrehozhatnak új funkciókat érzékelőinkkel.
Tárgyak internete stratégiánk alapja – a Bosch IoT-felhő
A Bosch IoT-felhőt a Bosch ConnectedWorld konferencián mutattuk be idén március 9-én. Ez egy nagyon fontos lépést jelent az IoT-infrastruktúra kiépítésének útján. A Bosch saját felhője jelenti a vállalatunk átfogó összeköttetési stratégiájának alapját – annak a stratégiának az alapköve, amelynek célja új üzleti modellek és szolgáltatások indítása a hálózatba kapcsolt mobilitás, az okos otthonok, az összekapcsolt energia, az összekapcsolt épületek, az okos városok és a hálózatba kapcsolt ipar területein. A jövőben a Bosch az összekapcsolt világ minden alkotórészét kínálja majd ügyfeleinek – érzékelőket az adatgyűjtéshez, szoftvereket az IoT-megoldások kifejlesztéséhez, valamint magát a felhőt. Ráadásul mindezt a Bosch csoporttól megszokott minőséggel, megbízhatósággal, egyetlen kézből nyújtjuk majd.
Okosotthon: az intelligens technológiának köszönhetően hamarosan számos funkciót szabályozhatunk mobil eszközeinkről kényelmesen és biztonságosan
Természetesen fel kellett tennünk magunknak egy kérdést: milyen szerepet szánunk a felhőnek az IoT-infrastruktúránkban? Ennek megválaszolásához alapvető, hogy tisztában legyünk azzal, milyen képességek szükségesek a tárgyak internetét szolgáló felhő számára.
Öt felépítés, amelyet egy IoT-felhőnek támogatnia kell
- Felhőalapú alkalmazások – Reszponzív webalkalmazások felhőalapú fejlesztése
- Kliensoldali alkalmazások – Önműködő alkalmazások, amelyek a távolból frissíthetők
- Elosztott alkalmazások – Az alkalmazás és az adatok elosztva találhatók meg a kliensoldalon és a rugalmas felhőben
- Digitális iker – A kliensek adatai automatikusan a felhőbe is bekerülnek, a felhőben működő alkalmazások a helyi adatokra építhetnek
- Közösségi adatgyűjtés – Az alkalmazások több klienstől származó, megosztott adatokra építenek
Felhőalapú alkalmazások
Az első felépítés a kizárólag a felhőben létező alkalmazásokról szól – vagyis olyan alkalmazásokról, amelyek nem kapcsolódnak semmilyen klienshez, eszközhöz. Sok tekintetben ezt a felépítést minden hagyományos felhő biztosítja: manapság már elvárjuk, hogy a felhő alapvető támogatást nyújtson például a reszponzív webalkalmazások fejlesztéséhez. Ám akad e felépítésnek néhány olyan jellemzője, amely csak a tárgyak internetére igaz. A klienshez való csatlakozás előtt a legtöbb IoT-megoldás igényel olyan alapvető funkciókat, mint a felhasználók és kliensek adatainak kezelése. A tárgyak internete számára fejlesztők ezeket az alapvető funkciókat már elvárják egy felhőtől, fontos számukra, hogy kezelhessék a felhasználók és a kliensek közötti kapcsolatokat és a jogosultságokat.
Ez esetben is igaz, hogy a pontos tervezés elengedhetetlen a megfelelő és gyors működéshez
Kliensoldali alkalmazások
Ez a második szerkezet éppen a spektrum másik végét jelenti: egy IoT-felhőnek támogatnia kell azt az alkalmazásfelépítést is, amely lehetővé teszi, hogy a kliensek önműködően végezzék a feladatukat. Ez fontos számos olyan, a feladat szempontjából elengedhetetlen megoldás esetében, ahol egészen egyszerűen nem feltételezhető, hogy mindig él majd a kapcsolat a klienssel. Nagyon jó példa erre az alagútban haladó önvezető jármű. Létfontosságú, hogy az automatizáltan közlekedő jármű minden alapvető funkciót végrehajtson, még akkor is, ha a kapcsolat az alagút miatt ideiglenesen megszakadt.
Azonban annak ellenére, hogy e felépítésben a klienseknek a funkcióikat önműködően kell elvégezniük, egy tekintetben mindenképpen a felhő támogatására szorulnak. Mivel a legtöbb IoT-megoldás folyamatosan fejlődik, az IoT-felhő feladata, hogy az új szoftvereket eljuttassa a kliensnek a megfelelő kapcsolat létrejötte esetén. Ez nagy kihívás, különösen olyankor, amikor nagyszámú kliensen sok eltérő alkalmazás sok eltérő verzióját kell menedzselni.
Elosztott alkalmazások
Bár az alapvető önműködő funkciók a legtöbb IoT-megoldás alapját jelentik majd, számos modell igyekszik majd előnyt kovácsolni abból, hogy összekapcsolja az alkalmazásnak a kliensoldalon elérhető és a felhőben lévő logikai erőforrásait és adatbázisát. A tárgyak internetének elosztott alkalmazásai rendkívül erősek lehetnek, kihasználhatják az IoT-technikában rejlő teljes lehetőségeket. Igazán találó példa a Bosch saját Connected Horizon projektje, amely a felhőben tárolja a digitális térképek olyan kiterjesztett adatait, mint például a sebességkorlátozások, az építkezések és a kanyarok. A jármű letöltheti ezeket az adatokat, amelyek így segíthetik a fejlett vezetőtámogató rendszereket. Például ha a jármű tudja, hogy egy korlátozott sebességű terület következik, akkor időben vitorlázó üzemre válthat a lassításhoz, így a korlátozás kezdetét elérve már a megengedett sebességgel halad a jármű.
Hálózatba kapcsolva – avagy Ipar 4.0: a gyárak összehangoltan végzik a termelést, a teljes folyamat átláthatóbb és hatékonyabb lesz
Digitális iker
Az alapvető elképzelés, hogy a tárgyak internete segítségével a berendezés alkatrészeinek adatai, illetve további érzékelők mérései alapján megalkothatjuk a fizikai kliens digitális ikerpárját. A felhőben létező digitális iker számos új funkciót és megoldást tesz lehetővé, például a prediktív elemzést.
Amennyiben a felhőben elérhető szoftveráruházzal kombináljuk, akkor a digitális iker az új alkalmazások fejlesztését is segítheti. Az alkalmazások fejlesztői számára kínált fő előny e tekintetben az, hogy nem szükséges csatlakozniuk a klienshez és letöltetni az adatokat. Ehelyett ezeket az alkalmazásokat a felhőben létrehozott biztonságos homokozóban futtatják, ezek szabályozzák az egyes alkalmazások adathozzáférését. Mivel az alkalmazások nem a kliensen futnak, hanem csupán a felhőben, a homokozók csökkentik a biztonsági kockázatokat. Végül, de nem utolsósorban, ez a megközelítés drámai módon csökkenti a fejlesztési költségeket, így a tárgyak internete számára a felhők korában elvárt sebességgel lehet új alkalmazásokat fejleszteni. Jó példa erre egy a felhasználási szokásokon alapuló járműbiztosítási alkalmazás: ahelyett, hogy egy drága telematikai egységet építenének minden új ügyfél járművébe, az alkalmazás a felhőben futtatható, s a digitális iker segítségével a vezető egyéni vezetési pontszáma valós időben számítható.
Közösségi parkolás: egyre több járművet szerelnek fel olyan érzékelőkkel amelyek akár valós időben képesek információt szolgáltatni a szabad parkolóhelyekről
Közösségi adatgyűjtés
E felépítésben sok különböző klienstől származó adatot dolgoz fel és használ akár több alkalmazás is. Ezek az alkalmazások ezeket a közösségi adatokat a teljes közösség vagy az egyes kliensek felhasználóinak előnyére fordíthatják. Kiváló példa erre a közösségi parkolóhely-információk. Egyre több járművet szerelnek fel olyan fejlett érzékelőkkel, amelyek képesek a jármű környezetét valós időben mérni. Az így nyert adatok felhasználhatók a szabad parkolóhelyek feltérképezésére – egyszerűen azáltal, hogy a jármű elhalad mellettük. Amennyiben az adott területen minden jármű folyamatosan továbbítja a pozícióadatokat és a szabad helyek információit, akkor egy közösségi adatgyűjtésen alapuló IoT-megoldás feldolgozhatja ezeket az adatokat és az éppen szabad helyet keresők rendelkezésére bocsáthatja. Annak érdekében, hogy az ilyen közösségi adatgyűjtést támogatni tudja, a tárgyak internetét kiszolgáló felhőnek képesnek kell lennie a rendkívül hatalmas mennyiségű adat fogadására és feldolgozására. Sőt, az IoT-felhőnek egy érvényesíthető adatkezelési és biztonsági szabályzattal kell rendelkeznie, hogy csak a megfelelő adatok kerüljenek megosztásra.
Az igények és a lehetőségek felsorolása után végezetül ismét szeretném kiemelni, hogy a Bosch IoT-felhő az egyik legfontosabb mérföldkő a termékeket előállító, ám fejlett IT-háttérrel rendelkező vállalattá alakulásunk útján. Miért? A válasz egyértelmű:
- A Bosch IoT-felhő stratégiai módon teszi teljessé a Bosch tárgyak internete számára kínált portfólióját, amely az érzékelőkből, a szoftverekből és a szolgáltatásokból áll.
- A Bosch IoT-felhő az alapja rendkívül sok sikeres IoT-szolgáltatásnak, amelyet a Bosch és partnereink nyújtanak.
- A Bosch IoT-felhő megnyugtató válasz a személyes adatok védelme és a biztonság kapcsán felmerülő aggodalmakra.
A bejegyzést írta Volkmar Denner, a Bosch igazgatótanácsának elnöke. Az eredeti változatot ide kattintva érheti el.
Értesüljön a Bosch Magyarország Blog legfrissebb bejegyzéseiről:
[wysija_form id=”1″]
