A Mercedes-AMG legújabb koncepcióautója egy technológiai erődemonstráció. Az AMG GT XX az elektromos autózás határait feszegeti közel fél évszázaddal legendás formai elődje a C111 után.
Augusztus 25-én kora reggel lengett a kockás zászló az olaszországi Nardó tesztpályán, lezárva azt a nyolc napon keresztül zajló maratoni kísérletet, amely során összesen 25 új és hosszútávú rekord született.
A főszereplő az AMG GT XX koncepcióautó volt, egészen pontosan abból is kettő, amelyek 40 075 kilométert megtéve egymással párhuzamosan abszolválták a „nyolc nap alatt a Föld körül” kihívást. Sőt, túl is teljesítették azt, mivel 7 nap, 13 óra, 24 perc és 7 másodperc alatt érték el a kitűzött kilométercélt.
Rekord, rekord hátán
Az elektromos AMG GT XX koncepcióautók naponta átlagosan 5300 kilométert tettek meg, nagyrészt 300 kilométer/órás sebességgel száguldva. Volt olyan nap, hogy 5478 kilométeren állt meg a számláló, ami közel 1500 kilométerrel haladta meg a korábbi 24 órás leget.
Fontosabb rekordok órák szerint
- 12 óra: 2 749,924 km
- 24 óra: 5 478,881 km
- 48 óra: 10 859,526 km
- 72 óra: 16 250,444 km
- 96 óra: 21 632,451 km
- 120 óra: 26 807,575 km
- 144 óra: 32 099,133 km
- 168 óra: 37 259,955 km
Figyelemreméltó módon a két koncepcióautó futásteljesítménye között a verseny végére mindössze 25 kilométer volt különbség, ami egyrészt megmutatja a hajtáslánc kivételes teljesítőképességét, másrészt azt, hogy milyen összehangolt és hatékony csapatmunka kellett a rekordok beállításához.
Őrült tempó
A megszakítás nélküli verseny 3177 körig tartott a 12,68 kilométeres nardói pályán. A 17 tapasztalt versenyző kétórás műszakokban váltotta egymást az éjjel-nappal zajló futamon. A külső körülmények egyáltalán nem voltak ideálisak: a hőmérséklet napközben árnyékban sok esetben elérte a 35 Celsius fokot, ami a versenypályán ennél jóval magasabb volt.
A pilóták tartották a 300 kilométer/órás átlagtempót. Habár az AMG GT XX akár 360 kilométer/óra sebességre is képes, az előzetes szimulációk alapján ez a „redukált” sebesség biztosította az optimális egyensúlyt a pályasebesség és az ideális töltések között.
Teherautókhoz tervezett töltőinfrastruktúra
Rendkívül megterhelő ütemterv volt ez így is, hiszen a motorokra és az akkumulátorra a legnagyobb terhelés pont a nagysebességű vezetés és a nagyteljesítményű töltési ciklusok során hárul. Márpedig az autók a közel 8 nap alatt szinte csak száguldottak és töltődtek – utóbbit átlagosan körülbelül 850 kW-os teljesítménnyel.
Az Alpitronic a projekthez egy speciális prototípus töltőállomást biztosított, amely elsőként akár 1000 amperes áramerősséget is képes nyújtani egy szabványos CCS kábel segítségével, ez kétszer annyi, mint az korábban lehetséges volt. Ezt többek között egy eredetileg teherautókhoz tervezett MCS rendszer felhasználásával tették lehetővé, viszont ebben az esetben az MCS kábel helyett egy hagyományos CCS kábel került az állomásra.
AR, 3D, LED
Számos további, részben sorozatgyártásra kész innováció is megjelent a rekorder járműben, akárcsak az 50 évvel ezelőtti elődjében. Jelen esetben ilyen volt az integrált hűtési koncepció, maga az új hajtáslánc, a kifinomult aerodinamika és a fejlett üzemeltetési stratégia.
Az AMG GT XX ezen túl a külső és belső kialakításában is számos újítást tartalmaz. Az ergonomikus 3D üléspárnák és az új, biotechnológián alapuló anyagok is kiemelkedőnek számítanak. A külső megoldások közül pedig figyelemre méltók a megvilágított szegmensek az oldalakon, a fényszórókba integrált hangszórók, valamint a hátsó MBUX Fluid fénypanel.
Érdekesség továbbá, hogy az AMG GT XX koncepció esetében először integráltak a kiterjesztett valóság (AR) technológiát közvetlenül a versenyzők sisakjába. Esetünkben a bukósisak valós időben ötvözte a jármű és a pálya adatait a látómezőben. Ez lehetővé tette a pilótának, hogy minden eddiginél jobban a vezetésre összpontosítson.
Több mint 1000 kW-os teljesítmény
Az extrém terhelési próba a koncepcióautókban debütáló hajtáslánccal volt csak lehetséges. Az AMG GT XX három, axiális fluxusú motorral és az akkumulátorcellák minden eddiginél közvetlenebb hűtésével működik. Ezek hamarosan sorozatgyártásba kerülnek majd a gyártó nagy teljesítményű, AMG.EA architektúrájában.
Az axiális fluxusú motorok működése eltér a hagyományos (radiális fluxusú) villanymotorokhoz képest. Míg utóbbiaknál a mágneses tér sugárirányban halad, addig az axiális fluxusú motorokban tengelyirányban, ahol a rotor és sztátor egymás mellett helyezkednek el. Ez kompaktabb, könnyebb, és mindenekelőtt nagyobb teljesítménysűrűségű kialakítást biztosít.
Három ilyen villanymotorral az AMG GT XX koncepció csúcsteljesítménye több mint 1 000 kW (>1 360 LE).

Az axiális fluxusú motorok teljesítménysűrűsége körülbelül háromszorosa a hagyományos villanymotorokénak, tömege viszont csupán a harmada azokénak.
„Hajtásláncaink már az autósport történetének első versenyei óta, több mint 120 éve halmozzák a sikereket, évtizedekre új mércét állítva. Az 1970-es és 1980-as években a Mercedes‑Benz rendszeres vendég volt itt, Nardóban, számos nemzetközi sebesség- és pályarekordot állítottunk fel, leginkább a C111 koncepció révén. Akkoriban az innovatív dízel- és benzines hajtásláncok teljesítőképességét demonstráltuk. Az AMG GT XX koncepció technológiai programmal viszont egy új teljesítményszintre lépünk, ezúttal teljesen elektromos hajtással” – mondta Markus Schäfer, Mercedes‑Benz Group AG igazgatótanácsának tagja és műszaki vezérigazgatója.
Nardói rekordok
A Markus Schäfer által említett Mercedes-Benz C111 koncepcióautó nem véletlenül került párhuzamba az AMG GT XX-szel. A C111-ben új motor- és aerodinamikai megoldások jelentek meg, ezek segítségével a típussorozat több sebességrekordot is beállított az 1970-es és ’80-as években. 403,978 kilométer/órás sebességrekordját például hosszú évekig nem tudta egyetlen rivális sem megdönteni.

A napjainkban már kultikus Mercedes-Benz C111 kifejlesztésében a Bosch is aktív szerepet vállalt. Kép forrása: Wikipedia
A C111 sorozat kifejlesztésében a Bosch is aktív szerepet vállalt. Az első és második generációhoz elektronikus befecskendezőket és gyújtástechnológiát szállított, a harmadik és negyedik generációs dízel járművekhez pedig üzemanyagbefecskendező-rendszert fejlesztett.









