Történelem

Fékezni csak könnyen és biztonságosan

2017-02-15 No Comments 6 perc olvasási idő

Bár már a rómaiak szekerein megjelentek a fékek, a ma használt vákuumos rendszert csupán 1927-ben szabadalmaztatták. Mint oly sok mindent, ezt is felkarolta az innovációkban élen járó Bosch, és a mai napig fejleszti hatékony és biztonságos megoldásokkal.

„A modern autók lendületes tempója különleges izgalmat kínál, aminek senki sem tud ellenállni és nem is nagyon van olyan autós, aki szívesen lemondana erről” – ezekkel a szavakkal kezdte Fritz Seitz, a Bosch igazgatótanácsának reklámokkal foglalkozó tagja a közelmúltban értekezését. A vállalat egyik érdekes fejlesztéséről – az éppen 90 esztendővel ezelőtt – 1927 januárjában bemutatott szervofékről beszélt, amely tehergépjárművekben debütált. Ez ugyan sokakat meglephet, de a trend azóta sem változott, sok hasonló biztonsági megoldás a személygépjárművekben csak egy kicsit később jelenik meg. Ebben a konkrét esetben 1928-ban mutatkozott be a rendszer továbbfejlesztett változata személyautóba építve.

Az 1927-es fékrásegítő bemutató Bosch termékkolekciója

Ezekben az években a nagy sebesség kockázata vitathatatlanul nyilvánvaló volt. A járművekbe épített erőforrások egyre nagyobb teljesítményt biztosítottak és ezzel párhuzamosan a lassítási képességnek is fejlődnie kellett volna. Pontosan ez a szükségszerűség volt az, ami komoly kihívást jelentett az autóiparnak. Akkoriban ugyanis anélkül váltak egyre erőteljesebbekké és gyorsabbakká a gépkocsik, hogy a fékek fejlődése követte volna a motorok teljesítménynövekedését.
A Bosch válasza erre a problémára a „Bosch-Dewandre szervofék” volt. A belga mérnök, Albert Dewandre által szabadalmaztatott fékrásegítő megoldás, az Otto-motor zárt pillangószelepe mögött létrejövő 0,7-0,8 bar vákuumot hasznosítja. Külön érdekesség, hogy a legtöbb dízel erőforrásban a működési elvből adódóan ez nem megoldható, így ott külön vákuumszivattyúkat szereltek fel és hajtottak meg mechanikusan a mérnökök – persze ebben az időben még leginkább a tehergépjárműveknél jelentett ez problémát.

A rendszert bemutató ábra

Az így előállt vákuum a fékmunkahengerek munkájának köszönhetően, mint működtető erő jelentkezett a fékpofáknál, csökkentve ezzel a szükséges pedálerőt, amit a vezetőnek kellett kifejtenie. A végeredmény tehát kisebb pedálerő, ugyanolyan fékteljesítmény mellett. A korai 1920-as évektől a személygépkocsiknak már mindkét tengelyét elláttak fékberendezéssel, amely természetesen jelentősen csökkentette a féktávolságot. A „kétfékes” autók az akkoriban „szédítőnek” számító 35 kilométer per óra sebességről 18 méter alatt álltak meg, addig a „négyfékes” rendszerrel szerelt, hasonló méretű járműveknek ehhez már 11 méter is elég volt.

A Bosch-rendszer logója 1927-ből

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez a hatékonyabb fékerő csak komoly fizikai erőbefektetés árán volt elérhető. Így csak a fékrásegítés bevezetésével nyílt lehetőség arra, hogy a négy kerékre ható fékrendszer előnyeit kiaknázzák. A fékrásegítő úgy tudta működésre bírni a munkahengereket, hogy közben megkímélte a vezetőt a nehéz fizikai erőkifejtéstől, amire veszélyes helyzetekben nem mindig volt mód. A szerkezet beépítésével a személygépkocsik esetében a fékpedál nyomásához szükséges erő 30 kilogrammnak megfelelő súllyal csökkent.
A biztonságon és a plusz kényelmen túl, a fékrásegítés gazdasági előnyökkel is járt, amit a Bosch korabeli termékleírásaiban ki is hangsúlyozott. Egy 1928-ban megjelent prospektus kifejezetten kiemelte az áruszállításban tapasztalt kiéleződött piaci versenyt, ami „sebességért kiáltott”. Ennek azonban csak úgy volt létjogosultsága, ha az adott jármű esetében a hatékony fékezés is megoldott volt és az áru biztonságban célba is ért. Tény, hogy a fékrásegítő működése nemcsak hogy nem növelte, hanem inkább csökkentette az üzemeltetési költségeket. Működtetéséhez nem volt szükség több üzemanyagra, hatékonysága miatt viszont csökkent a balesetek száma és gyorsabb lett a szállítás, így ez még inkább vonzóvá tette az iparág számára.

Az egyre gyorsabban fejlődő járműiparnak biztonságos fékekre volt szüksége

Noha a Dewandre által kiötlött fékrásegítő-rendszer igen alaposan átgondolt volt, igazából a Bosch révén tudott piacképessé válni. A fékrásegítő remek példája annak, hogy a Bosch miként képes innovációkat felkarolni. Olyan fejlesztéseket, amelyeknek elméleti hatékonysága ismert és igény is van rájuk, azonban a gyakorlati megvalósításuknak gátat szab, hogy gyártásuk csak megfelelő formában kifizetődő. A legtöbb ilyen ötletnek vagy prototípusnak a szabadalmaztatásakor el sem látni a megvalósításig vezető út végéig. Ilyen esetekben számtalanszor karolta fel a Bosch az ötletet és fejlesztette azt – a tömeggyártásra alkalmas – piacképes termékké.

A Bosch utólag beépíthető szetteket is készített

A „Bosch-Dewandre szervofék” szabadalmaztatása után 90 évvel, a Bosch piacvezető mind a négy-, mind a kétkerekű járművekhez fejlesztett fékrendszerek szegmensében. Olyan hatékony és biztonságos megoldásokat adott az iparágnak, mint a blokkolásgátló (ABS), az elektronikus menetstabilizáló (ESP), valamint a motorkerékpár-menetstabilizáló (MSC).
A hidraulikus fékrendszer pedig a legújabb járművekben is ugyanazon alapelvek és technológia mentén működik. A fejlődés persze töretlen: a fékrásegítők egyre kisebbek és könnyebbek, a működésükhöz szükséges nyomást pedig a hibrid és elektromos járműveknél kisméretű elektronikus szivattyúk biztosítják. Ez tehát azon alkatrészek egyike, amelyek az iparág hőskorától kísérik a járműveket. Pont úgy, ahogyan a Bosch is.

A hibrid és elektromos autók fékrendszere bonyolultabb, de a működési elvük gyakorlatilag ugyanaz

 

Feliratkozás a hírlevelünkre:

Kapcsolódó bejegyzések:

Kiből lett a Vörös Ördög?

Csúcstechnológia az utak óriásaiban

Kis műhelyből nagy világmárka