Vízátfolyás vagy különösen meredek emelkedő, esetleg rossz minőségű, rázós, göröngyös út. A boxbergi pályát 25 évvel ezelőtt úgy építették meg, hogy az ilyen, és ezekhez hasonló extrém körülmények között is tesztelni lehessen járműveket, majd pedig szinte azonnal kiértékelni az eredményeket.
Több mint tesztpálya
Egy nagy sebességgel száguldó jármű megcsúszik a nedves útburkolaton, vagy egy terepjáró éppen felkapaszkodik egy meredek dombra, majd átbillen a túloldalra. Az utasok visszatartják a lélegzetüket, miközben a tesztpilóta csak azt figyeli, hogy a fékek megfelelően működnek-e. Nem sokkal később a kaland véget ér, és miután kiszálltak az autóból, a tesztpilóta ismét kalibráló mérnök lesz, aki laptoppal a hóna alatt eltűnik az egyik irodában.
Ahogy a fenti példa is mutatja, Boxberg több mint egy látványos tesztpálya. Az irodák és a műhelyek közvetlenül a pálya mellett helyezkednek el, biztosítva a fizikai közelséget és megvédve a létesítményt a kíváncsiskodó szemektől.
Extrém helyzetekből bőven adódott Boxbergben az elmúlt 25 évben, de ezek mindegyike a biztonságos közúti közlekedés miatt jött létre
Az irodaépületeket és magát az egész komplexumot ugyanis már építésekor mérnöki munkához tervezték. Amellett, hogy mindenütt találni munkaállomásokat, a schwieberdingeni központ hálózatába is gyorsan be lehet jelentkezni, ami megkönnyíti a szükséges szoftverfrissítéseket. A hangulatos és kompakt irodákban a mérnökök már 25 éve rendelkeznek a fejlesztésekhez, a programozáshoz és a teszteléshez szükséges eszközökkel. Egészen pontosan 1998. június 15. óta, akkor avatták fel ugyanis a próbapályát.
Amikor még közúti forgalomban teszteltek
Mivel az autóipar folyamatosan fejlődik, a mérnökök állandón tökéletesítik a már használatban lévő eszközöket és tesztelik az újabb találmányokat. Korábban, még lezárt tesztpálya híján a pilóták késő este, közúti forgalomban futottak próbautakat, ami ma már szinte hihetetlen.
Persze közúti forgalomban kipróbálni a legújabb, sok esetben még fejlesztés alatt lévő eszközöket finoman fogalmazva sem kényelmes és biztonságos, ezért elég hamar nyilvánvalóvá vált, hogy szükség van olyan lezárt tesztpályára, ahol tökéletesíteni lehet a különböző újdonságokat.
Bizonyos szituációkat egészen egyszerűen lehetetlen volt közúti forgalomban rekonstruálni a fejlesztésekhez
Boxberg elődei
Az első ilyen, mai szemmel nézve szerény tesztkört Schwieberdingenben, a Stuttgarttól északra található mérnöki központtal együtt építették meg. Az 1968-ban felavatott mérnöki központban többek között az ABS blokkolásgátló fékrendszert is tesztelték. Nem sokkal később, a hetvenes években pedig telente egy befagyott tavon kialakított repülőgép-felszállópályán vizsgálták közúti járművek blokkolásgátló rendszereit.
Később a Bosch Svédországban, az északi sarkkör közvetlen közelében található Arjeplogban talált megfelelő helyszínt a szükséges téli teszteléshez. Itt ugyanis a legújabb fejlesztéseket, prototípusokat garantáltan igazi, zord téli körülmények között lehet tesztelni, akár hóban vagy tükörjégen is. A téli tesztelésekkel ezt követően már nem volt probléma, ám a járműdinamikai vezérlőrendszerek fejlesztéséhez az 1980-as évek végére már szűkösnek bizonyult a schwieberdingeni „nyári tesztpálya”. Új helyszínre volt tehát szükség, így megkezdődött annak keresése.
Az autóipari fejlesztések egészen egyszerűen kinőtték az addigi helyszíneket, így szükség volt egy minden addiginál nagyobb és komplexebb központra
24 millió köbméter földet mozgattak meg
A mérnöki központtól nagyjából egy órás autóútra fekvő Boxberg bizonyult megfelelőnek. Miután 1994 decemberében a városi tanács egyhangúlag megszavazta a projektet, lázas ütemben kezdődött meg a tervezés és az építkezés. Az autóipari és építőmérnöki szakértők együtt vitatták meg a csúcstechnológiás próbaterepre vonatkozó követelményeket.
Az 1996 eleji alapkőletételt követően megkezdődtek a földmunkák a 75 hektáros területen, Dél-Németország legnagyobb építkezésén. Összesen 24 millió köbméter földet ástak ki és helyeztek át máshová, hogy megfelelő domborzati viszonyokat alakítsanak ki. A durva, rázós szakaszok megépítéséhez a köveket kelet-németországi és belgiumi kőbányákból kellett odaszállítani – csak ezek biztosítottak ugyanis a mérnökök szerint kellően göröngyös felületet.
Autóipari léptékkel is elképesztő méretű a boxbergi tesztpálya
Több pálya, egy helyszínen
A létesítményt több modullal tervezték, amelyeket egy többsávos, nagy sebesség elérésére is alkalmas, ovális gyűrű vesz körül. Menetdinamikai terület, különböző dőlésszögű emelkedők, egyenetlen utakon futó szakaszok és egy vízátfolyásos pálya az aquaplaning szimulálására egyaránt része volt a projektnek. A modulokat úgy tervezték, hogy minden létező módon lehessen tesztelni a járműveket és az azokba épített eszközöket.
A nagy dőlésszögű ívek megépítéséhez például egy speciális, hidraulikus hajtású ívgépre volt szükség, amiből az itt használt az egyetlen az egész világon. Mindössze két évvel a munkálatok megkezdését követően üzembe helyezték a tesztközpontot és pályákat. Boxberg azóta is fontos helyszíne az olyan vezérlőrendszerek továbbfejlesztésének és tesztelésének, mint az ABS vagy az ACC adaptív sebességszabályzó automatika.
A tesztpályák mentén található elektronikus vezérlőmodulokat ezekhez a rendszerekhez fejlesztették. Mivel lehetetlen számítógépen szimulálni bizonyos zavaró változókat, ezek a közúti tesztek felbecsülhetetlen értékűek maradtak.
Most is, mint 25 évvel ezelőtt, a központ első számú prioritása a közúti biztonság. Az elmúlt negyedszázadban pedig Boxberg volt az a hely, ahol az ehhez szükséges számításokat, programozást és tesztelést végezték.
A boxbergi pálya hivatalos videója
Tucatnyi prototípus, vagy akár később sikeres szériamodell tette meg itt első kilométereit. Titokban jól megfértek egymás mellett a különböző autógyártók legújabb változatai, amelyeket a kíváncsi szemek elől a komplexumot körülölelő, autópályát szimuláló ovális gyűrű rejtette el.
