Technológia

Olyan ez, mint a biciklizés!

2019-07-18 No Comments 10 perc olvasási idő

Már tudjuk, hogy mindennapi közlekedésre és sportolásra is remek megoldást jelentenek az elektromos kerékpárok. Ám a rövidebb vagy hosszabb kihagyás után visszatérőknek is remek újrakezdést, rehabilitációs eszközt jelentenek. Ráadásul egyúttal magunk és a bolygónk egészségéért is tehetünk velünk. Sőt, nyomatékosabbak és gyorsabbak egy motorkerékpárnál is!

Hosszú évek óta a közlekedési eszközök ésszerű, igény szerinti használatát hirdetem. Ne tessék egyedül beülni az autóba, ha ugyanazt az utat hatékonyabban és/vagy a környezetet kevésbé terhelő, netán az egészségünk szempontjából is előnyösebb módon is teljesíthetjük! A torlódásban araszolás helyett válasszunk jobb módot! Például a járművek kihasználtságát növelő alternatívát, valamilyen járműmegosztót vagy egy telekocsi szolgáltatást! A jövőben majd Annához hasonlóan akár önvezető iránytaxival is utazhatunk, addig pedig éljünk a közösségi közlekedés nyújtotta lehetőségekkel. Közelebbi célokhoz pedig induljunk útnak gyalog, netán pattanjunk kerékpárra. Elektromos kerékpárokat vizsgáló sorozatunk újabb részében arra világítunk rá, hogy a Bosch elektromos kerékpárok számára kifejlesztett hajtásrendszere azok számára is újra átélhetővé teheti a kerékpározást, akiknek életkoruk vagy egyéb ok miatt le kellett mondaniuk ezekről az élményekről.

Koppenhága és Amszterdam ékes példája annak, hogy a modern városlakók szinte összes mindennapos közlekedési igénye lefedhető kerékpárral is

Visszakapott élmények

A sportemberhez hasonlóan én is kerékpároztam, amióta az eszemet tudom. Sőt, hosszú éveken keresztül bringával jártam munkába is, a versenykerékpárral ugyanis könnyedén tartottam a reggeli és koraesti forgalom tempóját a fővárosban. Aztán jó pár évvel ezelőtt eljött a pillanat, amikor sajnos nem tudtam tovább kitolni egy fiatalkori baleset következményeit. A figyelmetlen autós által bő két évtizeddel korábban megzúzott térdeim ugyanis mostanra már nem bírják ezt a terhelést, így fel kellett adni a jelentős nyomatékátvitelt igénylő kerékpározást. Ám a két keréken való közlekedéstől csak nem bírtam elszakadni, ezért átültem motorkerékpárra. Életem egyik legjobb döntéseként tartom számon ezt, mivel a motorizált kétkerekűek ugyanazt a szabadságérzetet kínálják, csak éppen a végtelen távolságokat is egész közelre hozzák. Az év háromnegyed részében szinte mindenhová a motorizált vasparipával közlekedem. Minden eddiginél szilárdabb a meggyőződésem, hogy városban, rövid távolságokon nem szabad autózni, egyetlen érintettnek sem teszünk jót. A környezet védelme mindannyiunk egyéni feladata is. Éppen ezért örömmel éltem a lehetőséggel, hogy próbára tegyem, valós alternatíva lehet-e ismét a (villamosított) kerékpár.

A kétkerekű haladás minden formája rendkívül jól megtisztítja az elmét: védtelen résztvevőként saját jól felfogott érdekünk, hogy százszázalékosan koncentráljunk a közlekedésre

Két különböző útvonalat választottam, amelyen az összes elérhető közlekedési mód jól tesztelhető. A munkahelyre bejutás egy rövidebb és technikás szakasz a főváros határán. A hosszabb útvonalhoz pedig az agglomerációban egy gyakran látogatott célpontot jelöltem ki. Alternatíva bőven akad mindkét útvonalon: autópálya vagy főutak a gyors haladáshoz gépjárművel, kis utcák és hegyi ösvények a környezetet kevésbé terhelő kétlábú és kétkerekű közlekedési módokhoz. A lenti táblázatokban jelzett távolság minden esetben az adott közlekedési eszköz optimális útvonala.

Munkahely

Varázslat: a kis fekete dobozban rejlő mágia egész egyszerűen kivasal minden emelkedőt és városban minden elinduláskor egy rakétakilövés élményét szimulálja

Az e-kerékpárral a kevesebb mint öt kilométeres utat jó húsz éles forduló és jobbkezes utcák szinte folyamatos sora, valamint közel száz méter szint nehezíti. Ez azt jelenti, hogy körülbelül kétszáz méterenként lassítani kell, felkészülni az elsőbbségadásra és/vagy befordulni. Az ellenkező irányban egy másik útvonalon lényegesen jobb a helyzet, ott csak körülbelül feleannyi szintet kell legyőzni és egy másfél perces vesztegelést okozó buta kereszteződést leszámítva haladósabb is. Az iránytól függően 20-22 kilométer/óra átlagsebesség és az átlagosan 13 perces idő egyértelmű alternatívája a belső égésű motorral szerelt járműveknek. Annak idején nagyjából tíz perc alatt beértem kerékpárral a munkahelyemre, a villanykerékpárral az utat megint meg tudtam tenni. Ráadásul a rásegítés minden előnyét előhozó rendkívül technikás útvonalnak köszönhetően olyan idővel, amit soha nem gondoltam volna.

Idő (perc) Távolság (km)
Gyalog 42 4,2
E-kerékpár 12-14 4,6
Közösségi közlekedés (ebből gyaloglás) 25-35 (17) 5 (1,5)
Autó 10 5
Motorkerékpár 8-50* 5

* A mért értékek felső határa esetében a valós távolság jelentősen eltér a jelzett értéktől! Motorkerékpárral nagyon könnyű eltévedni egy érdekesebb útszakasz hívó szava miatt. Ezért a motorral megtett utak szinte mindegyike lényegesen hosszabb az optimálisnál, illetve sokkal több időt vesz igénybe az előre tervezettnél.

Jól látszik, hogy mind a két irányban kell hegyet mászni – ebben a versenyszámban egyszerűen verhetetlen a villanyos rásegítésű kerékpár

 

Ne felejts el fönt átlapozni az agglomerációs teszút tapasztalataira!

Agglomeráció

Tízfokozatú a hátsó váltó, ám lényegesen kevesebbet kell használni, mint a tisztán emberi erővel hajtott gépek esetében

 

Idő (perc) Távolság (km)
Gyalog 135-165* 14
E-kerékpár 45 18
Közösségi közlekedés (ebből gyalog) 75 (35) 21 (3,5)
Autó 25 17
Motorkerékpár 20-180** 17**

* Becsült adat, sajnos még nincs pontos mérés.

** A mért értékek felső határa esetében a valós távolság jelentősen eltér a jelzett értéktől! Motorkerékpárral nagyon könnyű eltévedni egy érdekesebb útszakasz hívó szava miatt. Ezért a motorral megtett utak jelentős százaléka lényegesen hosszabb az optimálisnál, illetve sokkal több időt vesz igénybe az előre tervezettnél.

A munkahelyi ingázáshoz hasonlóan itt is gyorsan egyértelművé válik a budai hegyek szépsége, ezen az útvonalon közel kétszáz méter a szint. Ennek ellenére a közösségi közlekedést itt is messze lepipálja a villanymotoros kétkerekű, akárcsak a rövidebb útvonalon. Nem csoda ez, hiszen már-már csalás, ahogyan a meredek emelkedőkön is szinte változatlan tempóval suhanhatunk fel. Míg a mindennapi kerékpározás hősének nem akadály a törvényi szabályozás, én bizony azt itt inkább korlátozásnak éreztem. A 25 kilométer/óra fölött lecsavart rásegítéssel ugyanis nem úszom meg a térdem terhelését, ha haladni szeretnék. A technikás szakaszon nem jön ki, ám a hosszabb utakon bizony nagyon kellene a jótékony és folyamatos „elektromos hátszél”. Ugyanis hegynek fölfelé is könnyedén elfogyhat a pluszlendület, ha nem figyel az ember, ezért sokkal energiatakarékosabb állandóan a határon tekerni.

Tudatosan a rásegítéses haladás fölső sebességhatárán használtam: ha begyorsultam, inkább visszavettem a tempót, hogy ne csak én dolgozzak. Ez egyértelműen meglátszik az agglomerációs szakasz 25,6 kilométer/óra átlagsebességében is

Nem lehet elfelejteni

A fenti teszt alapján megújult meggyőződéssel vallom, hogy egy csodás időszakban élünk! Ez a kétkerekűeket érintő fejlesztésekben is remekül tetten érhető. Terheket mozgathatunk elektromos segédlettel, a kerékpárunkat hálózatba kapcsolhatjuk, sőt akár a személyautókban is csupán másfél évtizede kötelező blokkolásgátlóval is felvértezhetjük. És a Bosch kompakt e-kerékpár rendszerének köszönhetően egyre többek számára jelenthet ismét alternatívát a pedálozás is. Németországban például már számtalan helyen találunk töltőoszlopot elektromos kerékpárokhoz. Ugyanis a lakóautók hátsó tartójára immár e-kerékpárokat tesznek, és így nagyobb távokat, meredek szakaszokat is bevállalhatnak. Olyanok is újra nyeregbe pattanhatnak, akik számára a hagyományos kerékpár nem alternatíva. Ők már tudják, hogy olyan ez, mint a biciklizés. Aki egyszer kipróbálja, az tényleg nem fogja tudni elfelejteni!

Vicces, hogy a 600 köbcentis négyhengerest lepipálja forgatónyomatékban az e-bringa. Mindkettő egyszerre maximálisan ésszerű és maximálisan érzelmi alapú döntés

Iratkozz fel hírlevelünkre